A The New York Times után a The Guardian is a korrupciógyanús ügyeket részletezi.
HIRDETÉSCímlapsztori lett a világsajtóban a magyarországi korrupciógyanús ügyek vizsgálata és „az autokrácia erősödésétől való félelem”.
A The Guardian hétfői cikkének címében a szerző egyenesen kimondja, hogy a magyar miniszterelnök támogatói húznak hasznot az Európai Unió által támogatott projektekből.
A brit lap alcímben emeli ki, hogy miközben Orbán Viktor élesen bírálja az Európai Uniót, családja és barátai a nyertesei az EU-támogatta beruházásoknak.
„A semmibe zakatoló vonat, szédítően drága közvilágítás és egy gázszerelőből mágnássá vált üzletember, aki történetesen a miniszterelnök barátja. A felsoroltakat összekötő láncszem Magyarország harcias kormányfője és az ő sötét réme, az Európai Unió.” - indít szarkasztikusan és élesen a Guardian.
A miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségének 2011-2015 közötti, milliárdos nagyságrendű támogatását részletezi a Guardian brüsszeli tudósítója, azt is az olvasók elé tárva, hogy számos esetben a szokásosnál 56 százalékkal kerültek többe a ledes lámpák a projektekben.
Mészáros Lőrinc hirtelen meggazdagodását is részletezi Jennifer Rankin: „Az egykori gázszerelőnek 121 cége van, építőipari, ingatlan, média, borászati és gazdálkodási vállalatokban van érdekeltsége. Az általa és családja által birtokolt cégek a legnagyobb haszonélvezői a magyarországi közbeszerzéseknek az Átlátszó közlése szerint, ami úgy becsüli, hogy a Mészáros családhoz kötődő cégek jövedelmének 83 százaléka EU-forrásokból származik.”
Az autokrácia erősödésétől való félelem a The New York Times szóhasználata. „Miközben a nyugat az egyeduralkodók erősödésétől fél, Magyarországon ennek lehetősége látszik” – figyelmeztet a tekintélyes lap cikkének címe.
„A törvényhozás közreműködésével Orbán egy politikai üvegházzá alakította az országot egy különös szoft-autokráciaként, ötvözve a haveri kapitalizmust a szélsőjobbos retorikával és az egypárti politikai kultúrával.”
A New York-i kiadású, nemzetközi terjesztésű lap ugyanazt próbálja elmagyarázni olvasóinak, amit a magyar közönségnek már 2015-ben megfogalmazott a bécsi Burgtheater társulata. A budapesti Nemzeti Színházban való fellépésükkor a Sirály című darab végén a színpadról felolvasták a társulat közleményét: „Magyarország demokratikus választások útján sodródott olyan helyzetbe, ami által egyre távolabb kerül a demokráciától.”
Az amerikai újság szerzője, Patrick Kingsley a folyamatot konkrét példákkal igyekszik megértetni a magyar viszonyokat nem ismerő olvasókkal, éljenek bármely kontinensen. Kiemelik, hogy a magyar vezetés magához ragadta a média nagy részét, a közmédia teljes egészét, és túl nagy hatást gyakorol a bíróságok működésére. A cikk szerzője rámutat, hogy a magyar miniszterelnök közeli barátait és fontos üzletembereket hoz helyzetbe. A legfontosabb tényezők egyikének a választási rendszer és a választási körzetek megváltoztatását tartja az írás.
A The New York Times részletesen kitér Orbán Viktor veje, Tiborcz István céges ügyeire, az Európai Unió csalás elleni hivatala által lefolytatott vizsgálatra. Az OLAF súlyos korrupciós szabálytalanságokat tárt fel, hét céget és több személyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben, bűnszövetséget, bűnszervezetet gyanít a milliárdos támogatások odaítélésének és felhasználásának hátterében.
(fotó: Beliczay László / MTI)