rendkívüli hír

rendkívüli hír

A német koalíciós megállapodás főbb pontjai

Éppen ezt olvassa:

A német koalíciós megállapodás főbb pontjai

© Copyright :
MTI/EPA/Omer Messinger
Betűméret Aa Aa

Maratoni tárgyalások után jött létre szerdán a német koalíciós megállapodás. A régi-új kancellár, Angela Merkel mindkét partnertől "fájdalmas áldozatokat" kért annak érdekében, hogy a példátlanul hosszúra nyúlt koalíciós tárgyalásokat sikerrel le tudják zárni. 

A szociáldemokratáknak két, a szavazóik számára fontos kérdésben kellett engedniük végül: a határozott idejű munkaszerződések visszaszorítása terén az SPD eredeti törekvéséhez képest csak mérsékelt célokat tartalmaz a program, ugyanígy a magán és az állami egészségbiztosítási rendszer közötti egyenlőtlenségek megszüntetése terén. Cserében a választási eredményükhöz képest sok, a 15-ből 6 minisztert küldhetnek a kormányba, köztük olyan fontos tárcák élére, mint a külügyi és a pénzügyi.

A konzervatív oldalon a CDU elsősorban a miniszterei számának csökkenését kénytelen lenyelni, míg a CSU azt, hogy a menekültek számában szabott felső határ felpuhítva került be a programba.

A főbb pontok:

GAZDASÁG

  • Beruházások az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe 5,95 milliárd euró értékben 2021-ig.
  • A családtámogatás, az óvodák és a bölcsődék fejlesztése: beruházások 12 milliárd euró értékben.
  • A szociális lakásokra és lakásvásárlási támogatásokra fordított összegek emelése.
  • Digitalizáció: nagysebességű internethálózat elérhetősége az ország minden régiójában 2025-re.
  • Vonzóbbá tenni Németországot a pénzügyi intézmények számára a Brexit után.

SZOCIÁLIS ÜGYEK

  • A rövid távú, határozott idejű munkaszerződésekkel való visszaélések csökkentése érdekében a 75-nél több főt foglalkoztató vállalatok legfeljebb a munkavállalóik 2,5 százalékát alkalmazhatják ilyen szerződéssel.
  • A "Soli", vagyis a német újraegyesítés után az egykori Kelet-Németország felzárkóztatására bevezetett szolidaritási járulék fokozatos eltörlése és felváltása egy országos felzárkóztatási programmal.

EURÓPA

  • Az euróövezet erősítése és megreformálása, szoros együttműködésben Franciaországgal, annak érdekében, hogy az övezet ellenállóbb legyen a globális válságokkal szemben.
  • Pénzügyi tranzakciós adó bevezetése.
  • A nagy világvállalatok, mint például a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon ne játszhassák ki az EU-tagállamokat egymással szemben az adózás terén. Az adódömping megtiltása.
  • Az Európai Stabilitási Eszköz továbbfejlesztése egy, az Európai Parlament ellenőrzése alatt álló Európai Monetáris Alappá.

NYUGDÍJAK

  • A minimálnyugdíj emelése az időskori szegénység leküzdése érdekében.
  • Biztosítani, hogy 2025-re a nyugdíjak értéke az átlagos bérek 48 százaléka körül stabilizálódjon.

EGÉSZSÉGÜGY

  • Egy bizottság megvizsgálja, hogyan lehetne egységes járulékrendszert kidolgozni a magán- és az állami egészségbiztosítás résztvevői számára.
  • 2019-től a munkavállalók és a munkáltatók egyenlő arányban fizetik az egészségbiztosítási járulékokat.

KÜLPOLITIKA

  • Törökország EU-csatlakozási tárgyalásainak befagyasztása: ne nyissanak meg új fejezeteket, a már tárgyalás alatt lévő fejezeteket ne zárják le.
  • A párbeszéd élénkítése az Egyesült Államok kormányzatával és az amerikai lakossággal, a német és az európai álláspontok fokozottabb megjelenítése érdekében.
  • A NATO-hoz való hozzájárulás fokozása. Nem tér ki ugyanakkor a megállapodás a NATO-n belül megfogalmazott célra, hogy a tagállamok védelmi kiadásai érjék el legalább a GDP 2 százalékát.

MIGRÁCIÓ ÉS MENEKÜLTÜGY

  • A menekültügyi rendszer keretében befogadottak számát évi 180-220 ezer fő között kell tartani.
  • Támogatni kell a legális úton érkező, szakképzett munkaerő bevándorlását.
  • Javítani kell a migrációs háttérrel rendelkezők társadalmi beilleszkedését segítő eszközöket.