A bérek és az infláció emelkedése miatt kezdték eladni a papírokat a befektetők.
HIRDETÉSA piacok nyugtalansága, ami a Wall Street-i vérfürdőben csúcsosodott ki, múlt héten kezdődött, és hétfőn volt a legsúlyosabb. De vajon mi indította el? Első sorban a legfrissebb amerikai munkaerőpiaci adatok.
Pénteken közölték a januári számokat, amelyek szerint a munkanélküliek aránya 4,1 százalék volt az év első hónapjában, de ami ennél is fontosabb, hogy az átlag óránkénti kereset 2,9 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb növekedés 2009 óta.
Ez első re jó hírnek hallatszik, és tényleg így van, ez jó hír. Az Egyesült Államokban decemberben nőttek a kereskedelmi árak, az infláció 2,1 százalék volt, a maginfláció pedig 1,8 százalék.
— Ez azt jelenti, hogy az infláció visszatért arra a szintre, amit már rég nem láttunk. Ez azt is jelzi, hogy jó állapotban van a gazdaság – mondta Francois Chaulet, a Montsegur Finance igazgatója.
A Federal Reserve-nek kettős szerepe van. Az amerikai központi bank kormányzótanácsa két tényező alapján határozza meg a monetáris politikát: ezek az infláció és a foglalkoztatottság szintje.
Mivel most mindkét faktor jól áll, a Fed most gyorsabban emelheti a kamatszinteket, mint azt korábban várták. Ez válthatta ki hétfőn a részvények eladási hullámát.
— Ha a Fed túl gyorsan, vagy túl magasra emeli a kamatot, akkor az hagyományosan negatívan befolyásolja a tőzsdéket – mondta James McBride, a The McBride Group igazgatója.
A Fed új elnöke, Jerome Powell még beiktatása előtt úgy nyilatkozott, hogy hivatali ideje alatt a Fed folytatja azt a monetáris politikát, amelyet elődje megkezdett.