NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Energiaátállás kontinensünkön, az Európai Unióban

Energiaátállás kontinensünkön, az Európai Unióban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A gazdaság és az energiaszektor megújításában élen jár Európa, de az egyes országok között jelentős a differencia. Svédország példa lehet, de Lengyelország sem akar leragadni a szénn

Tudták azt, hogy Svédország energiaszükségletének több mint felét megújuló energiaforrásokból állítja elő?

- Köszöntöm Önöket abból az alkalomból is, hogy mai adásunkkal a Real Economy 5. évadát nyitjuk meg itt, a fagyos Stockholmban. Maithreyi Seetharaman vagyok.
Annak járunk utána, hogyan állítják elő a hőt a svédek úgy, hogy az energiaszerkezet-átalakításban ők járnak élen Európában. 2045-re fosszilis energia-mentessé akarnak válni

- A változás lehet ijesztő, hiszen sok munkahelyet is érint. Európa számos régiója nagyban függ a széntől.
De az átállás elkerülhetetlen. A svédek elmondják, az ő gazdaságuk mennyire kiszolgáltatott a fosszilis tüzelőanyagoknak.
A folyamat gyorsul, a globalizált világban, versenyben az óriások is egyre inkább áttérnek a zöld energiára.
Manapság az európai országok is igyekeznek lépést tartani, részcélokat teljesíteni 2020-ra. Ám, jó néhány állam alapos elmaradásban van.

Real Economy | Energy TransitionDamon Embling elindult, hogy megértse; az embereket mi tartja vissza ezen az úton, olyan országokban, mint például Lengyelország – adja tovább a szót Maithreyi.

Ahol minden a szénről szól, de már nem kizárólag

- Nem kell messzire mennünk. Lengyelország déli részén, a sziléziai régióban szembesülhetünk azzal, mennyire épül itt minden a szénre. A szén hatalom, itt bányásszák, és égetik el az erőműben. Ez (széndarab a kezében) generációkon át, emberek ezreinek nyújt és nyújtott megélhetést – mondja el Damon Embling.

Lengyelország energiatermelésének 80 százaléka származik a szénből.

Rengeteg munkahelyet teremt, ezért is ódzkodnak a változástól.

Marek Wystyrk korábbi bányász, de már váltott.

- Azt hiszem, a jólétünk múlik a szénen. Magam bányász-családból származom. De tudom, hogy a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt nem mehet ez így tovább – vallja Marek.

És a dolgok változnak. Marek legidősebb fia érdeklődését a zöld energiai felé fordította. Szymon egy ilyen szakirányú középiskolában tanul.

- A környezet nagyon fontos számomra. És itt a lakóhelyemen, aki nem dohányzik az is, olyan mintha napi tíz csomag cigarettát szívna el csak a levegővétellel. De az én nemzedékem ezen változtatni fog, már el is kezdtük – fogalmaz Szymon.

A borús, téli idő ellenére ez a napenergia farm folyamatosan termel.

Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja finanszírozta ezt a lengyel telepet. A “zöldülés” elkezdődött.

Az a cél, hogy 2020-ra Lengyelország energiaigényének 15 százalékát megújuló forrásokból állítsa elő. 2016-ban energia felhasználásának 11,3 százaléka volt zöld energia.

A szénről azonban nem mondana le teljesen az ország, ezért azt a kutatók próbálják tisztábbá tenni. Ebben az EU finanszírozta Mikolow-i laborban gázosítási technológiákat fejlesztenek az ipar számára.

- A szén gázosítása jobb, mint az elégetés. Így számos károsanyag, a higany és kén például kivonható a felhasználás előtt. Azok nem kerülnek a levegőbe, sokkal környezetbarátabb az eljárás – tudjuk meg Krzysztof Kapusta kutatótól.

Ez a régi bánya mára már múzeum Szilézia szívében, Katowiczében.

Sokan ragaszkodnak a múlthoz, ám egyre többen a még gyorsabb “energiazöldítés” hívei.

- Sok az elkötelezett, tudatos ember, aki nyit a megújuló energia felé. Ha kormányunk ösztönzi ezt az aktivitást, a zöld energia használatát, úgy vélem, a helyzet gyorsan változni fog – állítja Piotr Skubala, a Szilézia Egyetem professzora.

- Damon számára fontos felismerés, hogy Európában komoly előrelépés történt. Az elmúlt 12 év során sikerült megduplázni a megújuló energia-felhasználást. És még néhány tény, ami nem köztudott az európai energiaátmenetről – teszi hozzá kollégánk, Maithreyi.

Az Európában elpazarolt energia fedezné épületeink energiaigényét

Az energiahatékony termékek használatával a családok 500 eurót spórolhatnak meg évente.

Az ehhez szükséges technológia egyre olcsóbb, elérhetőbb.

Az innováció, a megújuló forrásokat kiaknázó új technológiák több mint negyedét európai cégek fejlesztik ki.

Ilyen a szélturbina, amiből egy 1500 otthon energiaigényét fedezi.

Vagy képesek továbbítani a délen “befogott” napenergiát északra, illetve a “lecsapolt” szélenergiát onnan délre.

Az európai tengerpartok fedezhetnék összes energiaigényünk tizedét!

A svédek már kitaposták a nyomot

- Jól hangzik, de mindez költségekkel jár. Tudható, hogy az európai országok között számos, jelentős nézeteltérés van a 2030-ig tervezett átmeneti célok tekintetében – beszél róla Maithreyi Seetharaman. Nem mindenki kezdte el olyan hamar, vagy még korábban, mint a svédek. Nincsenek meg az anyagi forrásaik hozzá… így a szavazók, a szakszervezetek felé sem tettek meggyőző lépéseket.

De a svédek már kitaposták a nyomot, van megoldásuk erre a kihívásra. Szóval, jöjjön néhány ötlet a svéd energiaügyi minisztertől, Ibrahim Baylan-tól.

- Miniszter Úr! Az energiaátmenet kihívásairól, a felmerülő nehézségek megoldásáról szerzett tapasztalataira vagyunk kíváncsiak Melyek ezek – kérdi Maithreyi.

- Nos, hoztam ezt a kis kádat. Törökország délkeleti részén, egy kis faluban születtem. Egy házban éltünk a szüleimmel, mi hárman testvérek, a nagyszüleim, és még a nagybátyám családja is. A mosakodás, fürdés komoly kihívást jelentett. Az elején forró volt a víz, a végén hideg, és még piszkos is. Amikor ide érkeztem, egy ilyen nagyon modern társadalomba, mint a svéd – ahol mindez nem jelentett gondot. A svédek naponta fürdenek, zuhanyoznak. A melegvíz előállításának 90, nem is, 97 százalékát megújuló forrásból fedezik – osztja meg a svéd energiaügyi miniszter.

- Igen ám, de nem minden európai ország jutott már el idáig – veti fel kollégánk. Önök hogyan?

- Nos, szénadót vezettünk be, valamint több olyan intézkedést tettünk, követelményt írtunk elő, amik abban az időben nagyon szigorúak voltak – de ezzel növeltük az egyes iparágak, gazdaságunk versenyképességét. Manapság már nem a szén a villamos áram, az energia előállítás legolcsóbb módja. A napenergia az! Idén a part menti szélerőműveket fejlesztjük. Szóval, azok az országok, amelyek még mindig a fosszilis energiahordozókban, a szénben gondolkodnak, azokat gazdasági szempontból már nem tudom megérteni, értelmezni – fogalmaz Ibrahim Baylan

- Ennek oka lehet politikai, esetleg populistább megfontolás. Az új kihívásokhoz új készségekre, átképzésre van szükség… Nincs erre pénzük?

- Valószínű. De látni kell, hogy az átállással sok új munkahely képződik. Vegyük a “fürdőkádas” példámat! Svédország egykoron rengeteg kőolajat importált energiaforrásként. Nyilvánvaló, amikor ezt az átállást végrehajtottuk, több tízezer új munkahely jött létre. Mert ma már az erdőgazdálkodás hulladékait is felhasználjuk, ami régen csak szemét volt. Egy politikusnak nem csupán a már meglévő, hanem a jövő munkahelyeit is látnia kell. Meggyőződésem, hogy sok hagyományos munkakör, így munkahely el fog tűnni.

- Végezetül. Ha egy mondatos tanácsot adhatna az átállásban elmaradt országoknak, mi lenne az?

- Nézzenek vissza a történelemben! Mi történt azzal az országgal, amelyik beleragadt a régi technológiákba akkor, amikor megjelentek új, hatékonyabb, jelen esetben tisztább technológiák?
Ideadná a telefonomat?
Az egyik legjobb példa az elmúlt évtizedből.
Amikor ide jöttem, a mobiltelefon világpiac 40 százalékát uralta a Nokia. Aztán megjelent az iPhone. Nem hittek benne. Manapság, ha telefont vásárol, inkább egy Iphone-t szeretne, vagy esetleg a jövő Nokiáját?

- Miniszter Úr! Köszönöm a beszélgetést, a sok értékes, érdekes tapasztalatának megosztását. Önöknek pedig, hogy ötödik éve velünk, a Real Economy-val tartanak. Csatlakozzanak hozzánk két hét múlva is – búcsúzik Maithreyi Seetharaman.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

680 ezer ukrán gyerek tanul az uniós országok iskoláiban

Bővítésre várva: Albánia

Digitális átállás: az átképzés segíthet a munkaerőhiány kezelésében