rendkívüli hír

rendkívüli hír

Demokrácia-index: közelít a hibrid rezsimhez Magyarország

Éppen ezt olvassa:

Demokrácia-index: közelít a hibrid rezsimhez Magyarország

Demokrácia-index: közelít a hibrid rezsimhez Magyarország
© Copyright :
REUTERS
Betűméret Aa Aa

Norvégia az első, Izland a második és Svédország a harmadik a legdemokratikusabb országok a londoni Economist Intelligence Unit demokrácia-index rangsorában. Magyarország az 56. helyre került, 6,64 ponttal. A lista végén Észak-Korea áll 1,08 ponttal.

Magyarországot a hiányos a demokráciákhoz sorolták mindig is, viszont az utóbbi időben közelebb süllyedt a hibrid rezsim kategóriához, mint a teljes demokráciához.

Az első, 2006-os felmérésen még 7,53 ponttal az egyik „legjobban szereplő” hiányos demokrácia volt a magyar. 2010-ben, a Fidesz-KDNP kormányra jutásakor pedig még a 43. helyen állt Magyarország 7,2 ponttal.

2017-ben Horvátország holtversenybe került Magyarországgal, és sz EU-ból egyedül Románia (64. 6,44 ponttal) áll rosszabb helyen a rangsorban.

Mi az a demokrácia-index?

Az Economist Intelligence Unit demokrácia indexe öt fő kategórián alapszik: választási rendszer és pluralitás, civil szervezetek szabadsága, kormányfunkciók, politikai részvétel, politikai kultúra - amelyek állapotát összesen 60 indikátor mutatja meg. Az öt, egymással szorosan összefüggő kategória adja ki a koherens képet, és ad egy pontszámot 0 és 10 között.

A pontszám szerint a rendszer lehet 1) teljes demokrácia 8-10 pont között, 2) hiányos demokrácia 6-7,9 pont között, 3) hibrid rezsim 4-5,9 pont között és 4) autoriter rezsim 4 pont alatt.

Forrás: Index

Hol a „leghiányosabb” a magyar demokrácia?

A magyar pontszám rendkívül alacsony a választási rendszer és pluralitás kategóriában (8.75), a Magyarország elé rangsorolt országok közül egyedül Dél-Afrika és Ghána kapott alacsonyabb pontszámot ebből a szempontból. 

Szintén rossz a megítélése Magyarországnak a civil szervezetek szabadságát mérő pontszám szerint (7,06). Ugyanolyan rossz, mint az egyébként párral Magyarország elé rangsorolt Fülöp-szigeteké. Ezen kívül egyedül Izraelben rosszabb a civilek helyzete a jelentés szerint azok közül az országok közül, akik Magyarország előtt állnak. Ez a két kategória az, melyben a legtöbbet romlott a magyar helyzet az elmúlt 11 rangsoraihoz képest.

Míg a kormányfunkciók (6,07) és a politikai kultúra (6,88) kategóriákban nem ítélték kiemelkedően rossznak a helyzetet, addig rendkívül alacsony pontszámot adtak a politikai részvételért (4,44) Összehasonlításként az egyébként teljes demokráciának minősített Uruguay, és a 26. helyre rangsorolt Chile, a 38. helyezett Jamaika és az 53. Kolumbia helyzetét minősítették a magyarral egyenértékűnek.

Az idei jelentéshez készítettek egy külön rangsort is a média helyzetéről. Ezen a listán Magyarország 6 ponttal a 71. helyre került (Lengyelországgal együtt), a nagy mértékben nem szabad kategóriába.

Az uniós országok több mint felében hiányos a demokrácia

Összesen 19 teljes demokrácia van a 2017-es rangsorolás szerint, ebből 14 európai, és 9 uniós tagállam, nem tartozik viszont közéjük az Egyesült Államok (már 2016 óta) . A jelentés összegzéséből kiderül, hogy az átlagpontszám romlott tavalyhoz képest (5,52-ről 5,48-ra). 89 országon romlott a demokrácia helyzete, és csupán 27-ben javult. Ez 2010-11 óta a legjelentősebb hanyatlás. Kiemelik azt is, hogy nem volt egyetlen olyan régió, ahol javult volna a demokrácia helyzete.

Spanyolország megítélésén annyira rontott a katalán automón törekvések elleni fellépés, hogy majdnem kikerült a teljes demokrácia kategóriából (8,08), de romlott a helyzet Máltán, és a hiányos demokráciák közé sorolt Franciaországban is.