rendkívüli hír

rendkívüli hír

Az egyensúlyvesztés veszélyére figyelmeztet Morawiecki

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Davosi Világgazdasági Fórumon válaszolt az Euronews kérdéseire.

Éppen ezt olvassa:

Az egyensúlyvesztés veszélyére figyelmeztet Morawiecki

Betűméret Aa Aa

Euronews: Engedje meg, hogy gazdasági kérdéssel kezdjem a beszélgetést. Ön szerint hogy teljesít a lengyel gazdaság? Hogyan teljesített tavaly és hogyan fog idén?

Mateusz Morawiecki: 12 hónappal ezelőtt sokan 2-2.5 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltak Lengyelországnak 2017-re. A valós eredmény 4.5 százalék lett, ami túlszárnyalt minden várakozást.

EN: Vagyis egyetért azzal az optimizmussal, amely a Nemzetközi Valutaalap hétfői előrejelzéseit jellemezte?

MM: Igen is és nem is. Egyrészt lengyel aspektusból nézve osztom ezt a nézetet, hiszen velünk, úgy egyáltalán a világnak ezzel a részével kapcsolatban nagyon optimista hangokat hallani. Azonban – ahogy Thomas Mann Varázshegyében száz éve – az elit, amely most itt Davos-ban is összegyűlt, nem veszi figyelembe a veszélyeket. Szerintem nagyon jó, kell, hogy a rizikókról beszéljünk, amelyek feltűnhetnek a horizonton…

EN: Milyen rizikókra gondol?

MM: Az egyenlőtlenségek veszélyére. Az egyensúlyvesztés veszélyére. A kockázatok óriási többletet jelentenek az olyan országokban, mint Kína, vagy az Európai Unió északi államai. Többletet a fizetési mérlegben, a kereskedelemben – és óriási deficitet más országokban. Ez mind-mind kockázat!

EN: Mit lehet tenni az EU és Lengyelország utóbbi időben elmérgesedett viszonyával?

MM: Lehettünk volna ügyesebbek is. Azon vagyunk, hogy javítsunk rajta, mert én azt szeretném, ha Lengyelország stabil, megbízható partnere lehetne az Európai Uniónak. Én úgy látom, hogy sok új értékkel bővítjük a közösséget, friss levegőhöz juttatjuk…

EN: Megbízható partnerként tekint az EU-ra?

MM: Abszolút. 28 ország ötvöződéséről beszélünk, 28 különböző érdek közösségéről. Nem szeretnék utopisztikus filozofálgatásba belemenni, realista vagyok. Tisztában vagyok vele, hogy az érdekek sokszor szembemennek egymással. De azt is tudom, hogy alaposabban meg kell magyaráznunk, miért hajtjuk végre ezt vagy azt a reformot…

EN: Folytatni akarja a párbeszédet, hogy maradéktlanul megérttesse magát, jól értem?

MM: Nem csupán folytatni akarom, hanem ösztönözni is. Az igazságszolgáltatási rendszer reformjáról szóló fehér könyvet szeretném bemutatni. Hogy világos legyen, hogy a reform bizonyos elemei nem csak hogy hasznosak, de az egész igazságügyi rendszert jobbá tehetik Lengyelországban. Ez alatt azt értem, hogy függetlenebb, obejektívabb, hatékonyabb, átláthatóbb lehet a rendszer. Meggyőződésem, hogy a gazdaság, a társadalom alapja a hatékony és független igazságszolgáltatás, aminek a magunk posztkommunista időkből eredő rendszerével ez idáig híján voltunk.

EN: Szerdán Angela Merkeltől és Emmanuel Macrontól hallottuk, hogyan reformálnák meg az EU-t. Ön mint változtatna, egy kiegyensúlyozottabb, az összes tagállam érdekeit az eddigieknél jobban képviselő EU létrejöttének érdekében?

MM: Európának sokkal versenyképesebbnek kell lennie, Kínával, Indiával és az Egyesült Államokkal szemben. Minden, Közép-Európából jövő, ott felmerülő, “középkorinak” titulált kihívást, feladatot pozitívan kell hogy fogadjon Nyugat-Európa, nem pedig lehurrognia meg akadályokat emelnie! Ez az egyik dolog, ami szerintem fontos.
A másik dolog pedig kis- és középválalkozásokra vonatkozik. Egy sokkal működőképesebb felületre van szükségük, hogy szabadon működhessenek az EU-n belül, hiszen ez adja a gazdaságunk gerincét. Lengyelországban ez nagyon igaz, én arra bátorítanám a német vállalatokat, hogy jöjjenek ide, hogy fűzzük szorosabbra a kapcsolatot a német, az osztrák, vagy éppen a holland vállalatokkal. Szerintem ez létfontosságú. Csakhogy a kis- és középvállakozásoknak még mindig nagyon nagy bürökráciával kell harcolniuk.
És ami az EU-val kapcsolatos elképzeléseket illeti, 28 szuverén államból épülünk fel. Úgy kell egységben maradnunk, amennyire csak lehetséges, hogy közben tiszteletben kell tartanunk minden egyes tagország jogát, hogy mindenki olyan szabályozási rendszert építhessen fel, amilyet szeretne, legyen szó igazságszolgáltatásról, belügyekről, menekültügyről.