rendkívüli hír

rendkívüli hír

Természetes életterek robotok és növények együttműködéséből

Éppen ezt olvassa:

Természetes életterek robotok és növények együttműködéséből

Betűméret Aa Aa

Képzeljék el, hogy egy olyan házban élnek, amely nem téglákból és betonból, hanem egy – szenzorok, LED-ek és komputerek segítségével – növények és robotok interakciójának eredményeként létrejött szerkezetből épült.

Biológusok, mérnökök, tudósok, komputeres szakemberek, kutatók azon dolgoznak, hogy megteremtsék ennek lehetőségét.

Egy európai kutató projekt, a Flora Robotica Project tudósai Lübeckben azt tanulmányozzák, hogyan tudnak együttműködni a növények és a robotok új építmények létrehozásában. Ennek a futurisztikus mechanizmusnak az alapjait most kezdik letenni.

“A növények növekedését kék fénnyel irányítják. Minden kis robotban hat LED van, ezek bocsátják ki a kék fényt, amely vonzza a növényeket, meghatározva így a növekedésük irányát. A robotok érzékelik, hogy a növények közelítenek hozzájuk, majd egymást közt kommunikálni kezdenek, így egy másik robot is megkezdi a kék fény kibocsátását, hogy másik irányba vonzza a növényeket” – mondja a lübecki egyetem komputeres kutatója, Mostafa Wahby.

“A robot adatokat is gyűjt a növényekről és tárolja azokat. Ezt vagy szenzorokkal teszi, vagy, ha egy növény kicsit idősebb, fás szerkezetű, gyakorlatilag ráül és így végez megfigyelést” – teszi hozzá a projekt koordinátora, Heiko Hamann.

A kutatók most a legoptimálisabb feltételeket keresik ahhoz, hogy a robotok és a növények önszervező módszerrel legyenek képesek az újfajta élettereket kialakítani. Meg kell tanítani a robotokat arra, hogy egymással együttműködve, önállóan váltsák ki a növények növekedését.

Szakemberek Koppenhágában is azon dolgoznak, hogy hibrid robot-növény technológia állítson elő élettereket.

Hogy hogyan?

“Fonódó szisztémával. Ez a rendszer önmagában hordozza a folyamatosságot. Az elemek könnyen kapcsolódnak egymáshoz. Így jutunk el oszlopsoroktól a tetőig” – magyarázza a Dán Információtechnológiai és Építészeti Centrum munkatársa, Phil Ayres.

A mérnökök ezt a technológiát alkalmasnak tartják tömeggyártásra is, ezért azt tanulmányozzák, hogyan formázhatók automatikusan különböző sablonok, különféle anyagokból.

“Van például az üvegszál, amely 32 rostból áll. A dinamikai tulajdonságairól csak annyit, hogy nagyon könnyen képes változtatni az alakját, ami sokféle felhasználásra alkalmassá teszi” – mondja a koppenhágai információtechnológiai egyetem mérnöke, Stig Anton Nielsen.

A tudósok úgy vélik, a hibrid növény-robot technológiára épülő építmények és városi terek víziója akár már 20-30 év múlva valóság lehet.

Még több futuris