rendkívüli hír

rendkívüli hír

Trump egy éve: Amerika új szerepben?

Éppen ezt olvassa:

Trump egy éve: Amerika új szerepben?

Donald Trump a Jokota amerikai légi támaszponton, Japánban, 2017.11.5.-én
@ Copyright :
MTI/EPA/Majama Kimimasza
Betűméret Aa Aa

„America First”, vagyis: Amerika az első helyen - hirdette meg a jelszót 2017. január 20-i beiktatásán az Egyesült Államok 45. elnöke, Donald Trump. A mottót nem ő találta ki, azt már a két világháború között is használták egy olyan, nacionalista külpolitikai irányvonal jellemzésére, amely a nemzeti érdekeket helyezte előtérbe, és ennek szellemében ellenezte a beavatkozást a második világháborúba. Trump most ezzel a jelszóval jelentette be országa kilépését több nemzetközi egyezményből, a NATO-t „elavultnak” nevezve borzolta az USA európai szövetségeseinek kedélyét és indítványozta a nemzetközi segélyezésre szánt források 30 százalékos csökkentését. Vajon fel kell készülnünk egy bezárkózó Amerikára? Feladja Washington a demokrácia terjesztőjének szerepét? Az Euronewsnak nyilatkozó Frank Tibor szerint nem erről van szó, Trumpnál mindez elsősorban a pénzről és szavazótáborának megnyugtatásáról szól, és nem jelenti azt, hogy Washington feladná vezető szerepét.

A szakértő szerint az ENSZ-nek folyósított befizetések csökkentésével ugyanúgy, mint a klímaegyezményből való kihátrálással és a NATO-n belüli igazságosabb teherviselés követelésével az elnök azt üzeni szavazóinak, hogy több pénz juthat a hazai infrastruktúra fejlesztésére, munkahely-teremtésre, és hogy az Egyesült Államok (a munkahelyek megtartása érdekében) nem hajlandó lemondani a magas széndioxid-kibocsátással járó iparágakról.

Ugyanígy a belföld felé, közelebbről az amerikai zsidóság felé tett gesztus Trump legnagyobb nemzetközi ellenállást kiváltó intézkedése, az izraeli amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezésének bejelentése. Ez annak ellenére is így van, hogy ezzel Trump markánsan állást foglalt egy külpolitikai kérdésben, az izraeli-palesztin viszony ügyében – mondja Frank Tibor. A döntés megvalósítása a vele járó sok gyakorlati probléma és részben a nagy nemzetközi ellenállás miatt 3-4 évnél előbb nem várható.

Demokratizálás, kevesebb pénzből

Egyes elemzők szerint az „America First” doktrína gyökeres változást hozhat a globális világrendben, mert a Trump-kormányzat feladja azt a szerepet, amellyel a második világháború és Roosevelt elnöksége óta minden amerikai kormányzat azonosult: a demokrácia terjesztésének, a „szabad világ” őrzőjének szerepét. Frank nem ért teljesen egyet ezzel. A világ és Amerika is változik – mondja – de a kisebb nemzetközi szerepvállalás nem jelenti a nemzetközi szervezetekből való teljes és végleges kivonulást, és önmagában nem biztos, hogy csökkenteni fogja Amerika szerepét a világ demokratizálásában. Több mint hetven évvel a második világháború után a demokrácia terjesztése már nem kerülhet annyi pénzébe az Egyesült Államoknak, mint a hidegháború idején. Az amerikai adófizető már nem feltétlenül támogatja a „világrendőri” szerepet – hangsúlyozza Frank Tibor. Rámutatott: a folyamat már a korábbi években is megfigyelhető volt, például abban, hogy az 1946-ban alapított, több mint 200 millió dollárból gazdálkodó Fulbright ösztöndíjprogram amerikai keretének csökkentését már Obama elnök alatt kezdeményezték, a résztvevő országok anyagi hozzájárulásának növelését kérve.

„Az ország új korszakba lépett, és ezt Trump jól érzékelte” – húzta alá az Amerika-szakértő. Rámutatott ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok változatlanul több mint 150 országban van jelen katonailag.

Donald Trump az ENSZ közgyűlése 72. ülésszakának nyitóülésén, 2017. szeptember 19-énMTI/EPA/Justin Lane

Ami nem tetszik senkinek sem - tette hozzá - az a mód, ahogyan Trump ezt a politikát végrehajtja: a rögtönzés, a kiszámíthatatlanság, az elnök minduntalan változó álláspontjai és agresszivitása azokkal a politikusokkal és országokkal szemben, amelyek nem értenek egyet vele. Mindez rosszat tesz az Egyesült Államok belpolitikai helyzetének és külpolitikai megítélésének.

Több elemző is úgy értékeli, hogy Irakban és Szíriában az Egyesült Államok sikereket ért el az Iszlám Állam visszaszorításában az elmúlt egy évben. Frank Tibor szerint egyelőre nehéz megítélni, hogy ez Trump politikájának, vagy a hadvezetésnek köszönhető-e. Tény, hogy az iraki és a szíriai hadműveletekben a katonai vezetők a korábbinál nagyobb önállóságot kaptak. Nehéz eldönteni azt is, hogy az elnök ismételt fenyegetőzésének, vagy a diplomáciát többre becsülő Rex Tillerson külügyminiszternek köszönhető-e, hogy az elmúlt hetekben csökkent az Észak-Korea körüli feszültség. A Fehér Házból és Phenjanból nem érkeznek olyan harcias üzenetek, mint még nemrég, és enyhülést mutat az is, hogy a két Korea közös zászló alatt vonul fel a dél-koreai, phjongcsangi téli olimpián.

Megváltozott az is, ahogy Washington a szövetségesi rendszerére tekint. A jelenlegi elnök inkább alkalmi szövetségeket köt. Már nem Anglia és nem is Európa a legfontosabb partner, és felértékelődik az olyan országok szerepe, mint Kína vagy Brazília. Európára nézve ez azt jelenti, hogy Washington nem fog teljes mellszélességgel részt venni az országok békéjének és biztonságának szavatolásában.

Nem vagyunk olyan fontosak, mint lenni szeretnénk

Budapest és Washington kapcsolata – a magyar kormány kifejezett várakozásai ellenére – a Trump-kormányzat első évében nem alakult jól. Súrlódásokhoz vezetett a CEU-ügy, akárcsak a magyar sajtószabadság és a demokratikus intézményrendszer helyzetét illető amerikai bírálat. Nemrég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte, hogy a politikai kapcsolatok eddig nem működtek jól. "Számos igaztalan kritikával kellett szembesülnünk, több esetben a megértés hiányát tapasztaltuk magyarországi intézkedések amerikai megítélésében" – fogalmazott a miniszer a hét elején, miután Washingtonban tárgyalt.

Budapest a helyzet javulását várja attól, hogy Washingtonban hosszú idő után újra van a térségért felelős államtitkár (Wess Mitchell), és egy év után újra betöltik a budapesti nagyköveti posztot is (David Kornstein a jelölt).

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b) és Donald Trump amerikai elnök (j2) beszélget csoportképkészítés közben Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Alekszisz Ciprasz görög kormányfő előtt a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek egynapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2017. május 25-én.MTI/EPA/Armando Babani

Frank Tibor úgy látja, hogy az új amerikai nagykövet érkezése, és az, hogy ősz óta az új magyar nagykövet is a helyén van, jót fog tenni a kétoldalú viszonynak.

A szakértő hozzátette: az elhidegülési folyamat nem új keletű, már korábban is érezhető volt. „Az elmúlt időszakban egyik amerikai kormányzat sem tulajdonított nagy fontosságot a Magyarországgal való felső szintű kapcsolattartásnak, miközben a sokágú, mindennapi kapcsolatok általában rendben bonyolódnak” – mondta.

Frank Tibor szerint Magyarország nagyobb reményeket táplál a Washingtonnal való kapcsolatokat illetően, mint ami geopolitikai helyzete vagy méretei alapján indokolt lenne. „Nem vagyunk olyan fontosak, mint lenni szeretnénk” – fogalmaz a szakértő.

Nyugodtabb helyzet állhat be 2018-ban, a magyar választások és az amerikai kongresszusi félidős választások után, és más fényben láthatják Amerikában az Oroszország határaihoz közeli országokat akkor is, ha Trumpot tisztázzák a kampányidőszak orosz kapcsolatainak vádja alól – véli Frank Tibor.