NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A Nemzetközi Űrállomás kutatómodulja tíz éves

A Nemzetközi Űrállomás kutatómodulja tíz éves
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Nemzetközi Űrállomáson lévő Columbus modulon az elmúlt tíz évben az űrhajósok sok tudományos kísérletet végeztek.

HIRDETÉS

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) lévő Columbus modult, az űrben lévő európai kutatóközpontot az elmúlt 10 évben az űrhajósok arra használták, hogy kísérleteket végezzenek magukon, a növénytermesztésben, sőt új fémeket is fejlesszenek.

​Tíz évvel ezelőtt a Columbus egy űrrepülőgéppel utazott a világűrbe. Európa új keringő laboratóriuma pályára állt, és gondosan illesztették a Nemzetközi Űrállomáshoz. Mára ez egy mozgalmas munkahely lett, és egyben az újonnan visszatért Paolo Nespoli űrhajós kedvenc helye.

Paolo Nespoli, űrhajós, ESA:

  • Egy európai űrhajósnak ez egy kicsit az otthona is. Alapvetően, amikor egy európai űrhajós repül, ő felelős a Columbus-ért, a laboratóriumért magáért. Ami magában foglalja a fenntartást és azt, hogy minden rendben működjön.

​Az Európai Űrügynökség asztronautája, Leopold Eyharts felügyelte a tíztonnás modul telepítését 2008-ban. Ő vezette körbe a stábot az űrhajós kiképző modelleknél Kölnben.

​Leopold Eyharts, űrhajós, ESA:

  • Szerencsés vagyok, hogy részt vehettem ebben a küldetésben, és az első európai asztronautaként a Columbus-ra léphettem, és felkapcsolhattam a világítást. Ez olyan, mint a valódi hely a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A modul belül nagyon jól szervezett. Ez egy tudományos laboratórium, szóval tudományos felszerelések is vannak rajta. Mikrogravitációs közeg van itt, ami állandó, így kísérleteket tudunk végezni, ezért folytonosság van a tudományos munkában.

​A kísérletek elvégzése és megismétlése úttörő eredményeket hozott, így például arról, hogy a növények hogyan kezelik a súlytalanságot. A tudósok olyan rendszereket akarnak fejleszteni, amelyek az űrhajósok számára hosszú távú küldetésekhez szükséges élelmiszereket állítanak elő.

Ann-Iren Kittang Jost, kutatási manager:

  • Valójában a növények termeszthetők mikrogravitációban vagy súlytalanságban. Olyan növények, amelyek alkalmazkodni tudnak, csíráznak a vetőmagokból, átmennek az egész életcikluson, és új magokat hoznak létre, így tényleg jól alkalmazkodnak ezekhez a feltételekhez. Ez nagyon izgalmas.

​Egy másik Columbus-kísérletsorozat a Földön megjelenő olyan életformákkal foglalkozik, amiket kitettek az univerzumban lévő körülményeknek a modulon kívül. Másfél évig az űr vákuumában helyezték el a tálcákat, néhányat a Napra, néhányat pedig az árnyékba, hogy kipróbálják, milyen ellenállóak igazából:

Elke Rabbow, asztrobiológus, német űrkutatási központ:​

  • Három tálca az Expose-E küldetés részeként ment a Nemzetközi Űrállomásra. Ezekkel a tálcákkal különböző mikroorganizmusokat küldtünk föl a baktériumoktól a zuzmókig és néhány állat lárváit is. És mikor ezek visszakerültek, kiderült, hogy számos organizmus túlélte a kísérletet.

A Nemzetközi Űrállomás 1998-ban indult az orosz Zarya modullal, és jelenleg vannak itt tudományos laboratóriumok Japánból, Oroszországból és Amerikából az ESA Columbus modulja mellett.

A fedélzeten tartózkodó űrhajósok sok kísérletet végeznek, közülük többet saját magukon. Azt tesztelik, hogy az izmaik, a csontjaik, a vérük és az agyuk hogyan reagál a világűrre. Egy meglepetés, hogy az űrhajós agya csökkentette az elektromos tevékenységét és teljesítményét az űrben, és senki sem tudja, miért.

​Közben egy csapat figyelte a sugárzást, amely az egyik legnagyobb veszély az űrhajósokra. Egy Dosis3D nevű kísérletben feltérképezték, hogy a sugárzás a Columbus modul körül hogy változik, és más tényezőket is találtak:

Thomas Berger, a biofizikus kutatócsoport vezetője, német űrkutatási központ:

  • Mivel a Dosis3D nagyon hosszú ideje működik, a sugárzási környezetben bekövetkező változásokat is megfigyelhetjük. Például az űrállomást 70 km-rel feljebb emelték, ami megváltoztatta a sugárzási környezetet. A napciklus miatt is láthattunk változásokat, attól függően, hogy a Nap nagyon aktív-e vagy sem.

​A súlytalan környezetben való kísérletezés egyedülálló, és a Columbus az egyetlen hely, ahol a tudósok tanulmányozhatják, hogy az új fémötvözetek hogyan szilárdulnak meg a gravitáció hatása nélkül. Az eszközt a földről irányítják, de az űrhajósokra támaszkodnak alapvető dolgokban.

​Thomas Volkmann, kutató, német űrkutatási központ:

  • Az űrhajósok fontosak számunkra, ők telepítették a berendezést, és például cserélik a kamerarendszereket. Különféle kísérletekhez például nagy felbontású kamerákra van szükségünk, vagy más kísérletek nagy képsebességet igényelnek. A kamerák cseréjét az űrhajósoknak kell elvégezniük.

​A pályán tartózkodó űrhajósok és a földi tudósok közti együttműködés folytatódik, mivel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) várhatóan még tíz évig aktív marad. A kutatás tájékoztatást ad a Hold, majd később a Mars felfedezéséről.

​Leopold Eyharts, űrhajós, ESA:

  • A Nemzetközi Űrállomás nagyon hasznos eszköz a jövőbeni felfedezések előkészítéséhez is – lehet az orvosi, az emberi test tanulmányozása, de a technológia, a robotika és minden olyan dologban, amit használni fognak a jövőbeni felfedezések során.

​Közben az Európai Űrügynökség (ESA) asztronautái továbbra is nagy tudományos eredményeket érnek el egy kis laborból.

HIRDETÉS

Paolo Nespoli, űrhajós, ESA:​

  • Hihetetlen, hogy egy viszonylag kis helyen – mert ez a modul végén van, olyan, mint egy szoba – bármilyen tudományos dolgot elvégezhetsz az űrben, amit csak akarsz.

​Jeremy Wilks, Euronews:

  • És most a program új része, amelyben az önök, univerzumról szóló kérdéseit továbbítjuk a szakértőknek az AskSpace hashtag-et használva. Mai vendégünk Frank De Winne, aki az Európai Asztronauta Központ (EAC) vezetője, és maga is űrhajós. Felician Cadar Romániából azt szeretné tudni, mi a helyzet a Holdra tervezett falu építésével.

​Frank De Winne, az EAC vezetője:

  • Az első lépés a Holdon lévő falu koncepciójához az, hogy mit teszünk ma, például a NASA-val, építjük az Orion űrhajót és az ESA kiszolgáló modulját az Orion űrhajóhoz, hogy az képes legyen a Holdra repülni. Együtt dolgozunk az orosz kollégákkal, hogy leszállóegységet biztosítsunk a Holdra, ami például víz után kutat, mert ha fenntartható módon akarunk ott lenni, akkor meg kell vizsgálnunk a Holdon lévő erőforrásokat. Az oxigént, hidrogént, talán a rakéták feltöltéséhez.​

​Jeremy Wilks, Euronews:

  • Mi történik itt a központban (EAC)?

​Frank De Winne, az EAC vezetője:

HIRDETÉS
  • Itt a központban valójában egy “Hold falu” operatív koncepcióit vizsgáljuk, egy holdbázisét. Hogyan építjük meg a menedéket ott? Nem tudunk mindent a Földről hozni. Ezért új erőforrásokra lesz szükségünk. Használhatjuk a regolitot, a Holdon lévő homokot az infrastruktúra építéséhez? Hogyan működik az interakció az emberek és a robotok között? Hogyan építjük meg az élethez szükséges rendszereket? Hogyan fogunk élelmiszert termelni a Holdon? Ezzel foglalkozunk itt az Európai Asztronauta Központban.
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában

Az évszázad végére jégmentes lehet az Északi-sark