rendkívüli hír

rendkívüli hír

12 milliárdot kéne Orbán vejétől visszakérnie a magyar hatóságoknak

Éppen ezt olvassa:

12 milliárdot kéne Orbán vejétől visszakérnie a magyar hatóságoknak

12 milliárdot kéne Orbán vejétől visszakérnie a magyar hatóságoknak
Betűméret Aa Aa

Az unió csalás elleni hivatala, az OLAF két éven át nyomozott a 2015-ig Tiborcz István tulajdonában álló Elios Innovative Zrt után. Összesen 35 projektet vizsgáltak 2011-től 2015-ig, és az Európai Bizottságnak megküldött, bizalmas jelentésükben súlyos szabálytalanságokra illetve összeférhetetlenséget bizonyító adatokra, érdekellentétre hívták fel a figyelmet, tudta meg a Wall Street Journal. 

Ez utóbbi valószínűleg Hamar Endre, Tiborcz üzlettársa miatt merülhetett fel. Hamar csak 2014-ben szállt ki az üzletből, mikor is Tiborcz kivásárolta a korábban általa tulajdonolt, az Elioshoz kapcsolódó cégekből, illetve magából az Eliosból. Pár hónappal ezután került nyilvánosságra, hogy az OLAF nyomozást indított az Elios ellen, mivel fennállt a gyanú, hogy az Elios úgy nyert meg közvilágítás modernizálására kiírt pályázatokat, hogy azokon a többi pályázó nem, csak ő nyerhetett. Ehhez egyszerűen arra volt szükség, hogy a pályázati feltételek között szerepeljen olyan technikai kitétel, melyet egyedül az Elios tud teljesíteni.

2011 és 2015 között így a "testreszabott" pályázatok segítségével 39 projektet nyertek el, melyből csupán 16-nál voltak ők az egyedüli pályázók. Ez üzleti eredményeiken is meglátszott: míg 2012-ben még csak 201 millió forint adózás utáni nyereségük volt, ez a szám 2015-ben már 972 millió forint volt.

Kérjék vissza a pénzt, javasolja az OLAF

Mindezek miatt az OLAF azt javasolja a magyar hatóságoknak, hogy tereljék jogi útra az ügyet, az Európai Bizottságnak pedig azt, hogy kérje vissza azt a negyven millió eurót (12 milliárd 340 millió forint), melyet a projektek uniós támogatására kifizettek. Az OLAF ugyanis csak nyomozhat, jogi útra nem terelheti az ügyet - ezt csupán a magyar és uniós hatóságok tehetik meg.

A hírt sem az Elios Zrt, sem Hamar Endre nem akarta kommentálni. Tiborcz Istvánt egyelőre nem tudták elérni, és Orbán Viktor szóvivője sem reagált eddig az elhangzottakra.

2015-ben a magyar hatóságok már elindítottak egy nyomozást ugyanebben az ügyben, de 2016-ban a nyomozást ejtették. A magyar hatóságok nem válaszoltak a Wall Street Journal-nak, mikor az iránt érdeklődött, jelenleg hogy áll ez a nyomozás. Az Európai Bizottság Régiók bizottsága szintén lefolytatott egy belső ellenőrzést 2015-ben, ennek eredménye azonban nem nyilvános.

A Bizottság a jelentés kézhezvétele után először egyeztet a magyar hatóságokkal, majd ezután eldönti, milyen lépéseket tegyen. Szóvivője útján egyelőre annyit mondott: "A Bizottság zéró toleranciát képvisel az uniós pénzeket érintő csalásokkal szemben, és ugyanezt várja el a tagállamoktól is." Az OLAF feladata egyébként az uniós támogatásokkal szembeni csalásokat, a korrupciót és az uniós szervekkel szembeni félrevezetést vizsgálni.

Orbán szerint nincs szükség az unió pénzére

A nyilvánosságra hozott jelentés, és az abban foglaltak kellemetlenül érinthetik Orbánt, főleg, hogy egyes tagországok már eddig is azt szerették volna elérni, ha az alacsonyabb jövedelmű országoknak - köztük Magyarországnak - kevesebb uniós támogatást fizetnének ki.

A miniszterelnök egyébként épp a napokban beszélt arról a Magyar Rádióban, hogy magyarországnak nincs szüksége uniós pénzekre. "Lehetséges a magyar gazdaságot uniós pénzek nélkül is működtetni" - mondta még decemberben. - "A magyar gazdaság motorja ugyanis nem az uniós pénz, hanem a dolgozó magyar nép." 

Magyarország a csatlakozás óta a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, azaz több támogatást kap az EU költségvetéséből, mint amennyit befizet. A magyar állam csak az elmúlt évben 4,5 milliárd euró uniós támogatást kapott, míg ő maga 131,9 millió eurót fizetett be. További adatokat az uniós be- és kifizetésekről itt és itt talál.