Csaknem minden ötödik ember panaszkodik arra az Európai Unióban, hogy zavarja a szomszédból vagy az utcáról átszűrődő zaj.
HIRDETÉSCsaknem minden ötödik ember panaszkodik arra az Európai Unióban, hogy zavarja a szomszédból vagy az utcáról átszűrődő zaj.
Az uniós tagállamok közül a Máltán élők szenvednek legtöbbet a hangos szomszédságtól, a lakosság több mint 26 százaléka. Ez valószínűleg összefüggésben áll a népsűrűséggel, hiszen itt él a legtöbb ember egy négyzetkilométeren az Unión belül.
Németország (25,1%) és Hollandia (24,9%) nem sokkal marad le Málta mögött, mindkét helyen a lakosság mintegy negyede érzi úgy, hogy zavarja őt a környezeti zaj.
Az Európai Unióban készült felmérés alapján Írország számít a legcsöndesebb helynek, legalábbis az itt élők alig 8 százaléka érzi irritálónak a szomszédságát. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy az ország ritkán lakott, átlagosan csupán 65 ember él egy négyzetkilométeren, így viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy hangos szomszéd megzavarja mások éjszakai nyugalmát.
Nem sokkal haladja meg az ingerküszöb ezt a szintet Horvátországban (8,5%), Bulgáriában (10%) és Észtországban (10,4%).
Az Eurostat felmérése szerint Magyarország valahol a középmezőnyben helyezkedik el.
**Milyen fő tényezők befolyásolják a zajérzékenységet?
**
Nem meglepő módon a városlakók közül mintegy kétszer annyian (23,3%) panaszkodnak a szomszédokra vagy az utcáról hallható zajra, mint a vidékiek (10,4%).
A másik faktor, amely befolyásolja az érzékenységet az, hányan élnek egy házban.
Az egyedül élők több mint 20 százalékát idegesítik a szomszédaik. Ehhez képest, ahol már legalább két felnőtt él egy háztartásban, csökken ez a szint (17,8%).
Nyilván szerepet játszanak az országok között meglévő kulturális különbségek is.