NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Tudja, hogy mit ünneplünk Vízkeresztkor?

Tudja, hogy mit ünneplünk Vízkeresztkor?
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Január 6-án ünnepli a katolikus egyház Vízkereszt ünnepét, de mi is történt ekkor és miért tartják számon a mai napig?

HIRDETÉS

Január 6-án ünnepli a katolikus egyház vízkeresztet, azaz Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A magyar "vízkereszt" elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Alexandriai Szent Kelemen számolt be először arról, hogy január 6-án a hívők megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus csak a keresztségkor vált Isten Fiává. Ez a Kr. u. 2. században történt. Az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt.

A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312-325 között kezdett terjedni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Krisztus keresztségének emlékére a vízkereszt volt az ünnepi keresztelések napja, a katolikus egyház tömjént és vizet szentelt, innen az ünnep elnevezése. Az

Nem csak betlehemezés, háromkirályozás is volt annak idején

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. 

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően népszokások is kialakultak. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.

Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után pedig kezdődik a kántálás és a csillagjárás (misztériumjáték), amely a 16. századtól kezdve alakult ki. Az úgynevezett "csillagozás" (csillagének) vagy háromkirály-járás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket - a betlehemezés mintájára - gyerekek személyesítettek meg.

Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad."

Vízkereszt azért is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti az otthonokat, megáldja a benne lakókat, dolgozókat. A házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűit jelenti: Christus Mansionem Benedicat ("Krisztus áldja meg e házat").

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A vírus és az áremelkedés ellenére is több tízmillió fogy a "királyok süteményéből"

És ön tudja, mit ünneplünk virágvasárnapon?

A csend helye Közép-Itáliában