NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Miről is szól az iráni tojásos forradalom?

Miről is szól az iráni tojásos forradalom?
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Senki sem gondolta volna, hogy egy ilyen apróság lehet az Iszlám Köztársaság végének kezdete. Bár tüntetések az elmúlt majd' negyven évben is voltak Iránban, ez most minden szempontból nagyon más, mint az eddigiek.

HIRDETÉS

Nem ez az első alkalom, hogy napokon át tartó, óriási tömegeket megmozgató tüntetések vannak a perzsa államban, de ez most nagyon más, mint a legutóbbi, 2009-es hullám. Hogy miért? Cikkünkből kiderül.

Hatodik napja tartanak a nyolcvan milliós Irán egész területén a tüntetések - és egyelőre semmi jele annak, hogy csendesednének az indulatok, még a fennálló politikai rezsim folyamatos fenyegetései és a tüntetéseket elnyomó próbálkozások ellenére sem. Utoljára nyolc éve volt hasonló mértékű utcai demonstráció az iszlám köztársaságban: akkor a 2009-es választások elcsalása miatt vonultak utcára sokan. De a mostani helyzet alapvetően különbözik az akkoritól a tüntetések méretét, céljait és vezetőit tekintve is.

Most a hagyományosan csendes vidék a leghangosabb

2009-ben leginkább a nagyvárosokban tüntettek: Teheránban, Tabrizban és Iszfahánban. A tüntetők - nagyrészt városi értelmiségiek - azt követelték, számolják újra a leadott szavazatokat, mivel úgy sejtették, hogy a kormányon lévők választási csalást követtek el. Elsőként a főváros, Teherán lakossága kezdett tüntetésbe, de a demonstrációk nemigen érték el a vidéki, kisebb településeken élők ingerküszöbét.

A mostani megmozdulások viszont forgószélként söpörnek végig az egész országon, és nem csak a nagyobb városokba csoportosulnak. Az első tüntetéseket Mashhad-ban tartották, és innen terjedt tovább legalább harminc kisebb-nagyobb városba a tüntetési láz. A mostani hullámban olyan városokban is tüntetnek, melyekről nemhogy az európaiak, de még a legtöbb iráni sem hallott soha. Mégis, jelenleg Izeh, Shadegan vagy épp Mahdasht apró városaiban a legintenzívebbek a tüntetések és összecsapások.

A "középosztály" 2009-es forradalmának elsődleges célja politikai volt: a tüntetők nem akarták megdönteni a fennálló rendszert, csak azt akarták, hogy számolják újra a szavazatokat. A mostani hullámban azonban 39 évvel az iráni forradalom után először nem politikai, hanem gazdasági indokok miatt vonulnak nagy tömegekben utcára az emberek. A társadalmi osztályok közötti különbségek soha nem látott méretűre, minden eddiginél nagyobbra nőttek Iránban, a tüntetők szlogenjei pedig rendszerváltást sürgetnek.

Munkanélküliség és korrupció

Miközben az Irán nukleáris fegyverkezése miatti embargó 2016-os feloldása jót tett a perzsa gazdaságnak, ennek pozitív következményei leginkább az olajszektorban voltak tapasztalhatóak. A tágabb gazdaságban körülnézve azt látjuk, hogy a munkanélküliségi ráta 12 százalék felett jár, a fiatalok körében pedig ennek duplája, 24 százalék körüli a nem dolgozók aránya.

Az iráni elnök, Haszán Rohani gazdaságpolitikája segített ugyan megfékezni az inflációt, de ettől függetlenül néhány alapvető árucikk ára erősen megemelkedett - például a tojásé is, aminek ára a tavalyihoz képest a duplájára nőtt. Bár senki sem számított rá, végül épp ez az apróság volt az, ami elindította a mostanra halálos áldozatokat, és majd ötszáz fős letartóztatását eredményező demonstrációs hullámot. Rohani emellett folytatta elődje, Mahmud Ahmadinedzsád irányvonalát az állami kiadások és a protekcionizmus felszámolását illetően, aminek következményeként a háztartások sokkal inkább ki vannak téve az árak hirtelen változásának, mint korábban.

Az első nagy, még a múlt héten Mashhad-ban kezdődött tüntetés egyik résztvevője a következőképpen fogalmazta ezt meg az őt kérdező riporternek: "Elegünk van a munkanélküli életből, elegünk van a pénz nélküli életből." A felvétel futótűzként terjedt a közösségi médiában, és egyre többeket állított a tiltakozók pártjára.

De nem csak a magas munkanélküliség járult hozzá a tüntetések kirobbanásához: a burjánzó korrupció, a rezsim rossz pénzügyi gazdálkodása és a hadsereg bevonása a gazdasági ügyekbe szintén olyan tényezők, melyek erősen megosztják az iráni társadalmat. Az elmúlt évektől eltérően sokkal élesebb hangú üzeneteket küldenek a tüntetők a vezetőknek, mint például: "Halál a diktátorra!" és "Le az Iszlám köztársasággal!".

Fiatal tüntetők és szegény városok

Azok a városok, ahol most a legforróbbak a tüntetések, Irán legszegényebb városai közé tartoznak. Eddig már több mint 450 embert tartóztattak le, a Belügyminisztérium szerint a letartóztatottak átlagéletkora 20 és 25 év között van, ami azt jelenti, hogy a tüntetők nagy többsége is 25 év alatti. Tekintetbe véve ezt, és a tüntetők egyéb demográfiai jellemzőit - például azt, hogy mely régiókban-városokban élnek - azt mutatják, hogy semmilyen kapcsolat nincs köztük és a 2009-es demonstrálók között.

Az iszlám köztársaság 1979-es megalakulása utáni első napokban az egyik legfontosabb szlogen a következő volt: támogatják a társadalom elnyomott és hátrányos helyzetű tagjait. Ennek folyományaképp a 2009-es tüntetőket a rezsim megpróbálta úgy beállítani, hogy ők a szerencsés kevesek, akiknek városban élő értelmiségiként jó soruk van, miért követelőznek hát? A retorika célja egyértelmű volt: ha a rezsim kivételezett tagjaiként mutatják be őket, azzal hiteltelenítik követeléseiket a többségi társadalom szemében. De a jelenlegi helyzetben nem a szerencsés kevesek, hanem az elnyomott és szegény emberek vonultak utcára, így nem működik a korábbi taktika, és a rezsim egyelőre még nem találta ki, mit kéne lépnie ebben az eddig sosem tapasztalt helyzetben. Éppen ezért nehezebb megjósolni azt is, hogy mi lesz a kimenetele a mostani demonstrációknak.

Persze a kormányt sem kell félteni

További fontos különbség, hogy a mostani tüntetések felhajtóereje az első napokban a közösségi média volt, elsősorban a Telegram Network - itt szerveződtek a tüntetések, és adták tovább, mikor-hol találkoznak a demonstrálók. Vasárnapra az iráni hatóságok teljesen leblokkolták a Telegramot és az Instagramot is az ország egész területén. Még az internet is országszerte elérhetetlenné vált néhány órára. A tüntetők, akikkel az Euronews-nak sikerült beszélnie, azt mondták, a legjobb módja annak, hogy kommunikálni tudjanak egymással az, ha szórólapokon osztják, hol és mikor lesz a következő tüntetés - vagyis a kisebb városok most lépéselőnyben vannak a nagyobbakhoz képest. Eközben az emigráns irániak Európa és a világ sok más országában szerveztek szimpátiatüntetéseket.

Ha pedig ez nem lenne elég, az elmúlt napokban megindultak az ellentüntetések is. A rezsimnek még mindig óriási támogatottsága van - nem csoda hát, ha sokakat sikerült utcára vinni, és a több tízezres, impozáns tömeg transzparensekkel menetelve bizonyítja hűségét és elkötelezettségét a fennálló rendszer és a kormány felé.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hidzsáb: kínai arcfelismerő rendszerrel buktatja le Teherán a fejkendőt „helytelenül” viselő nőket

Iráni választások - nem változik semmi a megtört társadalomban

Meghalt az iráni diáklány, aki nem viselt fejkendőt a metróban