Interjú a szíriai kínzásokról Nadim Houry emberi jogi aktivistával.
Hogyan és mikor vonhatják felelősségre azokat, akik kínzásokat, kivégzéseket végeztek Szíriában, vagy erre parancsot adtak? Erről beszélgettünk Nadim Houry emberi jogi szakértővel.
Euronews: Az ön tapasztalata szerint mennyire elterjedt gyakorlat a kínzás Szíriában? Rendszerszerű jelenségről van szó a börtönökben és a kórházakban? Tudunk róla, hogy orvosi intézményeket is használnak ilyen célra. Mennyire elterjedt tehát a kínzás, és miért?
Nadim Houry: Rendszerszerű és széles körben elterjedt gyakorlatról van szó. Tizenöt éve végzek emberi jogi tevékenységet szerte a világon, de ritkán tapasztaltam azt, amit Szíriában, hogy szisztematikusan kínoznak embereket. Ez gyakorlatilag egy kontrollmechanizmus, amelyet az ország biztonsági szolgálatai következetesen alkalmaztak a rendszer fenntartására a hetvenes évek végétől kezdve. Még ma is használnak olyan technikákat, amelyeket a kollégáim a nyolcvanas években már dokumentáltak. Hogy miért? Mint a legtöbb diktatúra és önkényuralmi rendszer, félelemmel szeretnék kontroll alatt tartani a társadalmat és annak tagjait. Miután elkezdődött a felkelés 2011-ben, egyre szélesebb körben kezdték ezeket a praktikákat alkalmazni, hogy egyre több embert tudjanak az irányításuk alatt tartani.
Riportunkban láttuk, hogy a kínzások tetteseinek egy része eljutott Európába. Volt olyan, akit elítéltek?
Volt több büntetőeljárás is Európában, elsősorban Svédországban és Németországban. Nem több, mint tucat eljárásról beszélhetünk mindkét országban. Volt elmarasztaló ítélet kínzás miatt, illetve terrorcselekmények vagy kivégzések miatt.
Vannak szíriaiak, akiket lázadó csoportok kínoztak meg. Találkozott ilyen esetekkel? llyen esetben van esélye a büntetőeljárásnak?
Igen, egyértelműen. Úgy értem, a kormánnyal szemben álló csoportoknál is dokumentáltunk kínzásokat és kivégzéseket. Az úgynevezett Szabad Szíriai Hadseregnél, de az Al-Nuszrához vagy az Iszlám Államhoz köthető csoprtoknál is. Ilyen esetekben is folyik büntetőeljárás Európában. Sőt, ha az Európában zajló büntetőeljárások számát nézzük, többségben vannak az ellenzéki csoportok tagjai ellen folyó eljárások, egyszerűen azért, mert ezek az emberek nagyobb eséllyel jöttek el Szíriából, így könnyebb volt vádat emelni ellenük.
Mi a helyzet azokkal a bűnelkövetőkkel, akik most is Szíriában vannak, és akik fedezték a kínzásokat vagy parancsot adtak rá? Elég az áldozatok vallomása ahhoz, hogy őket büntetőeljárás alá vonják?
Ha úgy látják, hogy elég bizonyíték van ahhoz, hogy lefolytassák az eljárást úgy is, hogy az ember nincs jelen, akkor kiadhatnak egy helyi letartóztatási parancsot, amiből később lehet valamiféle nemzetközi letartóztatási parancs, már ha van megfelelő egyezmény a két ország között. Ha a vádlott Szíriában marad, akkor a jelenlegi helyzetben nem sokat lehet tenni a letartóztatásukért. De európai szinten a nemzetközi elfogatóparacs egyfajta Damoklesz kardjaként működhet, ami lesújt ezekre az emberekre, ha esetleg Európába utaznak.
És mondhatjuk azt, hogy bár beletelik egy csomó idő, amíg ezek az emberek bíróság elé kerülnek, de végül ez a sok bizonyíték, az összegyűjtött tanúvallomások majd valamikor felhasználhatóak lesznek valamiféle büntetőeljárásban, akár a Hágai Nemzetközi Bíróságon, vagy bármilyen más bíróságon, amit tető alá lehet hozni?
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezeknek az európai büntetőeljárásoknak egy sokkal szélesebb igazságszolgáltatási folyamatba kellene illeszkedniük, hiszen Szíriában rengeteg háborús vbűncselekményt és emberiesség elleni bűncselekményt követtek el. Egy nemzetközi bíróság felállításához a politikai helyzetnek változnia kell. Hozhat-e ilyen döntést az ENSZ Biztonsági Tanácsa, számításba véve, hogy Oroszország ellenzi? Valószínűleg nem. Vannak alternatív lehetőségek, esetleg a közgyűlésen keresztül? Elképzelhető, és több kormány irányába végzünk lobbitevékenységet ebben az ügyben. De remélhetőleg amint az erőszak csillapodik Szíriában, helyben is egyre erősebbek lesznek az igazságszolgáltatást követelő hangok, amelyeknek a nemzetközi közösség támogatást nyújthat.
A szíriai rendezés ügye politikai kérdés. Mit gondol, legyőzheti-e az igazság a politikát?
Legyőzheti? Mi nem ilyen fogalmakban gondolkodunk. Inkább arról van szó, hogy képesek vagyunk-e letenni az igaszágszolgáltatás alapjait, amely megágyaz az elszámoltathatóságnak. Ha politikai értelemben ez nem lehetséges, mert a nemzetbiztonsági vezetők nem hagyják el Szíriát, akkor is megágyazhatunk az igazságszolgáltatásnak úgy, hogy letartóztassák őket legközelebb, ha elhagyják az országot. Le lehet rakni egy független bírósági rendszer alapjait, amely mondjuk öt év múlva felelősségre vonja ezeket az embereket. Ez ma hihetetlennek tűnik, de vannak ilyen irányú tapasztalatok mondjuk Argentínában, vagy Afrikában Csádban, hogy ami egyik nap még lehetetlennek tűnik, az holnap lehetségessé válik. De ez csak következik be, ha már ma elkezdünk dolgozni rajta.