A konzervatív-szélsőjobboldali koalíció nagyobb biztonságot, "kevesebb Európát" és olcsóbb államot ígér.
HIRDETÉSBeiktatta hivatalába a konzervatív Osztrák Néppárt és a szélsőjobboldali Szabadságpárt alkotta kormányt hétfőn a szövetségi elnök.
A kormányban a konzervatívoknak a kancellárral együtt 8, az FPÖ-nek 6 minisztere lesz. Az FPÖ adja a belügy-, a védelmi és a külügyminisztert is, de az uniós ügyvitel egy része átkerül a kancellár felügyelete alá. Az ÖVP kezében marad az igazságügyi, a pénzügyi és a gazdasági tárca.
Az idegen- és bevándorlás-ellenes Szabadságpárt bekerülését a kormányba bel - és külföldön egyaránt aggodalmak előzték meg. A kancellár ezeket azzal igyekezett eloszlatni, hogy az új kormány a programjában elkötelezte magát az EU-tagság és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A beiktatási ceremónián Alexander Van der Bellen szövetségi elnök még egyszer emlékeztette a minisztereket erre a vállalásukra.
Legutóbb 2000 és 2006 között volt a két pártnak közös kormánya, akkor Európa több országa diplomáciai elszigeteléssel válaszolt az FPÖ kormányba kerülésére. Ezúttal nincs kilátásban hasonló reakció. Nem ismétlődött meg az a jelenet sem, ami 2000-ben, az akkor a Jörg Haider vezette FPÖ-vel szövetséget kötő Wolfgang Schüssel kormányának beiktatásakor zajlott le, amikoris a százezres tüntető tömeg miatt a minisztereknek a kormányfői hivatalt a Hofburg elnöki szárnyával összekötő alagúton keresztül kellett az eskütételre vonulniuk Thomas Klestil akkori szövetségi elnökhöz.
Tüntetésekre most hétfőn is sor került Bécsben, noha jóval kisebb nagyságrendben. A kormányzati negyed körül mintegy hatezren demonstráltak az ÖVP-FPÖ kormány és annak programja ellen. A megmozdulások miatt részben lezárták a belvárost.
A kormány hivatalosan szerdán terjeszti be a parlament elé programját, de a dokumentum tartalmát a koalíciós partnerek már szombaton részletesen bemutatták a sajtónak.
Mindkét párt kampányának fő üzenetei közé tartozott a nagyobb biztonság és a szigorúbb menekültpolitika. Ezen felül A Kurz-Strache kormány adócsökkentést és a bürokrácia csökkentését ígéri Ausztria lakóinak. Ez utóbbi jegyében egyszerűsítenék például a számos osztrák nyugdíjpénztár működését.
Az egyik legtöbb vitát kiváltó pont a rugalmas munkaidőkeret bevezetése. Ezt a kormány a gazdaság és a foglalkoztatás élénkítése érdekében vette tervbe. A szakszervezetek szerint viszont az új felső határok (napi maximális 12 óra, heti maximális 60 óra) visszalépést jelentenének az osztrák jóléti állam vívmányaitól és nehezen lenne ellenőrizhető a betartásuk.
Ellenállásra számíthat az érintettek részéről a programnak az a pontja is, miszerint újból bevezetnék a 2008-ban eltörölt felsőoktatási tandíjakat.
A program része még a közvetlen demokrácia eszközeinek (például az állampolgári kezdeményezésnek és a népszavazásnak) az erősítése is.
Külföldön a legnagyobb figyelmet az ÖVP és az FPÖ programjából a szigorúbb menekültpolitikai és bevándorlási irányvonal kapta. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy csökkentik az országban menekdékjogi kérelmük elbírálását váróknak folyósított segélyeket. Az integráció ösztönzése érdekében az iskolaérettség feltétele lesz a német nyelvtudás, a nem megfelelő nyelvtudással rendelkező gyerekeket külön felzárkóztató osztályokban oktatják.
A külföldi munkavállalókat is érinti az a programpont, ami alapján minimális megélhetési segélyt (Mindestsicherung) a jövőben csak az kaphatna, aki az elmúlt hat évben legalább öt évig élt Ausztriában legálisan.
2018 második felében Ausztria tölti be az EU soros elnökségének tisztét. Kurz első hivatalos útja kancellárként éppen ezért Brüsszelbe vezet majd jövő kedden, hogy az elnökségi félév előkészítéséről tárgyaljon uniós vezetőkkel. A kormány jelszava az Európa-politikában: "kevesebb, de hatékonyabb Európa", vagyis a tagállami hatáskörök erősítése az integráció mélyítése helyett.
Sebastian Kurz jelezte azt is, hogy szoros szövetséget keres német kollégájával, a konzervatív CDU-CSU pártszövetséget vezető Angela Merkel német kancellárral. Kurz bejelentette azt is, hogy a Törökországgal való EU-csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett fog síkra szállni, és ehhez szövetségeseket keres.
Ausztriában október 15-én tartottak előre hozott választásokat az ÖVP és a velük hosszú időn át együtt kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) nagykoalíciójának felbomlása után. A választáson az ÖVP a szavazatok 31,5, az SPÖ 26,9, az FPÖ 26 százalékát kapta.