rendkívüli hír

rendkívüli hír

Ledezma: ellenállás és harc Venezuelában

A Szaharov-díjas volt caracasi polgármester nyilatkozott az Euronewsnak.

Éppen ezt olvassa:

Ledezma: ellenállás és harc Venezuelában

Betűméret Aa Aa

Az elmúlt 5 hónapban három választást is tartottak Venezuelában. Mivel az utóbbi időben az ellenzék - a folyamatos visszaélésekre hivatkozva- az összes voksolást bojkottálta, a szocialista kormány saját híveivel tölthette fel a közigazgatást. Míg az olajárak zuhanása okozta gazdasági válság és áruhiány miatt, polgárháborús állapotok alakultak ki a latin-amerikai országban, Nicolas Maduro elnök minden eddiginél jobban megszilárdította hatalmát és mindent megtett, hogy elhallgattassa a demokratikus ellenzéket.

Így tett legfőbb ellenlábasával, a volt caracasi polgármesterrel Antonio Ledezmával is, akit mintegy három éven keresztül tartottak fogságban, mígnem sikerült elszöknie Kolumbiába, majd Spanyolországba. Idén ő vehette át Strasbourgban a Sakharov díjat a mintegy 400 venezuelai politikai fogoly nevében.

– Ledezma úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Egy olyan repülőút után érkezett Strasbourgba, amit Ön filmként írt le. Nyilván nem volt könnyű elhagynia Venezuelát. Mi volt a legnehezebb pillanat, amikor elhagyta hazáját?

– Amikor becsuktam lakásom ajtaját, úgy éreztem, mintha lezártam volna magam mögött hazám határait. Amikor elköszöntem otthonomtól, szobámtól, a fényképektől, amikor elköszöntem a feleségemtől, a gyermekeimtől… amikor elköszöntem könyveimtől… akkor Venezuelától vettem búcsút. Elhagytam ugyan az országot, de a szívemben megmaradt. Ez volt a legnehezebb pillanat.

– Az év elején drámai tüntetéseket láttunk, halott embereket az utcákon. Milyen most az a Venezuela, amit elhagyott?

– Venezuela a kábítószer zsarnokságában él. Az emberek azonban nem adják fel, nem akarnak úgy élni, hogy ne legyen joguk érzéseik kinyilvánítására. Ezek azok az emberi jogok, amelyekről Szaharov oly szenvedélyesen beszélt.

– Maduro elnök kormánya nem hajlandó párbeszédre, nem akar részt venni a helyi választásokon. Hogyan lehet kilábalni a válságból, ha nem szavazhatunk, vagy ha nem nyilváníthatunk véleményt?

– Ellenállás és harc. Venezuela lakosainak, mindannyiunknak lehetetlenné tették, hogy véleményt nyilvánítsunk. Mi egy fals vitát kérdőjelezünk meg. A tavaly kezdődött párbeszéd után azonnal változások következtek be: még több embert vetettek börtönbe politikai okokból. A politikai megtorlás nem maradt el, és még inkább obstruálják a választási folyamatokat. Azt javasoltuk, hogy vonjál vissza a referendumot, hogy az emberek kialakíthassák véleményüket, de ezt is meghiúsították.

– Mit gondol arról, hogy Maduro elnök azt mondta, azok, akik nem vettek részt a helyi választásokon, nincs joguk részt venni a 2018-as elnökválasztáson?

– Nos, azt hiszem, ilyet csak az mondhat, akiből hogy úgy mondjam, hiányzik a demokratikus szellemiség, aki nem tiszteli a törvényeket, akibe semmibe veszi az egyetértést. Az ilyen fajta fenyegetés a diktátorokra jellemző.

– Szeretném, ha kicsit beszélnénk Venezuela lakosságáról. Mert mi, itt Európában úgy gondoljuk, hogy egy megosztott népességről van szó. A legutóbbi választásokon Maduro jó eredményt ért el. Ez így van, és tökéletesen megjósolható volt, mivel az ellenzék távol maradt. De még mindig jelentős számú szavazója van, és ezek a szavazók minden bizonnyal a nép legalázatosabb rétegéből kerülnek ki. Ön szerint a nyolcvanas évek neoliberális politikája felelős azért, ami most történik?

– Nem szeretném kikerülni annak elemzését, hogy mi történt Venezuelában az elmúlt ötven évben. Azt szeretném mondani, hogy Chavez és Maduro mindketten húsz évig irányították az országot, lehetőségük volt egy kolosszális költségvetés felett dönteni, és ma van egy országunk, amely eladósodott, amely képtelen gyarapodni, képtelen az oktatás, az egészségügy fejlesztésére fordítani az olajbevételeket. Itt vagyunk egy eladósodott országban, és a venezuelai lakosság nagy része szegénységbe sodródik. 

– Ön szerint hogyan lehetne megbékíteni a venezuelai lakosságot?

– Először fel kell számolni a drogkereskedők uralmát, ami komoly gondot okoz Venezuelában. Csak ezután írhatunk ki törvényes és átlátható választásokat, hogy végre egy legitim kormány kerüljön hatalomra. Csak egy ilyen széles körben elfogadott vezetés kezdheti meg a venezuelai társadalom újraegyesítését és a gazdaság talpra állítását. Optimista vagyok, mert Venezuela fantasztikus lehetőségeket rejt magában, csak ki kell aknázni.

– Egy kicsit váltsunk témát és beszélgessünk a spanyol-katalán válságról. Maduro elnök arról beszélt, hogy Spanyolországban politikai foglyok vannak, ezért a madridi kormánynak párbeszédet kéne kezdeményeznie a katalánokkal. Arra vagyok kíváncsi, hogy Ön mit gondol erről és elhiszi-e Nicolas Maduro állításait?

– Bárki, akit elítélnek a nézetei miatt, lehet politikai fogoly, de ebben az esetben nem csak egy ideológiáról beszélünk, hanem egy olyan emberről, aki megsértette Spanyolország egységét.

– Köszönöm, Ledezma úr!

– Én is köszönöm!