rendkívüli hír

rendkívüli hír

A katalóniai válság egy Budapesten élő katalán szemével

Éppen ezt olvassa:

A katalóniai válság egy Budapesten élő katalán szemével

A katalóniai válság egy Budapesten élő katalán szemével
Betűméret Aa Aa

A budapesti katalán közösség bár kicsi, az utóbbi időben passzívnak egyáltalán nem nevezhető. November 11-én például a spanyol nagykövetség előtt tüntettek a bebörtönzött katalán politikusok szabadon engedése érdekében. A tüntetés szervezője és a közösség egyik vezető tagja, a független Katalónia mellett határozottan kiálló Xavi Ribas beszélt arról, katalánként hogyan éli meg a Franco utáni Spanyolország legnagyobb politikai válságát.

- Mik az igazi okok a katalán függetlenségi törekvések mögött?

- Sok spanyol ellenszenvesen tekint ránk, azt hiszik, hogy jobbnak gondoljuk magunkat náluk, és zsugoriak vagyunk. Pedig egyszerűen csak mások vagyunk, és emiatt például mi szeretnénk meghozni a saját törvényeinket. Persze sokan elsősorban gazdasági értelemben szeretnének függetlenek lenni. A világválság után Katalóniában is jó páran kerültek nehéz helyzetbe, és ezeket az embereket elkezdte zavarni, hogy milyen sok pénzt fizetünk be a központi költségvetésbe. Korábban ez rendben volt, mert mindenki jól élt. Aztán ott vannak a kulturális okok: a katalán társadalom egyértelműen megkülönböztethető a spanyoltól, még ha nagyon hasonló is hozzá. A legtöbb embernél pedig személyes okok is megjelennek. Végül pedig ott van az, hogy a sportokban is a saját nemzetünket szeretnénk képviselni.

- Régóta téma már a függetlenség a környezetében?

- Nem, sőt, tizennégy éves koromban hallottam először erről a kérdésről. Nagyjából öt évvel ezelőtt még nagyon kevesen beszéltek a függetlenségről, talán csak az emberek húsz százaléka szeretett volna önálló országban élni. Senki sem számított arra, hogy bármikor is többségbe kerülhet ez az álláspont. Az billentette át az erőviszonyokat, hogy gazdasági okokból sok olyan ember is elkezdte támogatni a függetlenséget, aki nem is beszél katalánul. Ezek az emberek jól érzik magukat, itt szeretnék felnevelni a gyerekeiket, a saját hazájuknak tekintik Katalóniát. Természetesen ha létrejön a független állam, őket akkor sem fogja semmilyen hátrányos megkülönböztetés érni, és nem is fogjuk rájuk erőltetni a katalán identitást.

- Sokan azért kritizálják a függetlenségi törekvéseket, mert a katalánokat nem nyomja el a többségi társadalom, és már most is relatíve jól élnek. Mit gondol erről?

- Másfajta elnyomás is létezik, mint ami már kívülről nézve is feltűnő. A katalán társadalom nagyon pacifista, és nem fog fegyverrel harcolni. Október elsején is békésen tűrte a rendőri brutalitást, az emberek nem támadtak vissza. Az ilyen agresszió nem jellemző, de sok olyan szituáció fordul elő, amikor Spanyolországban azért ér téged zaklatás például rosszmájú viccek képében, mert katalán vagy. Ezen kívül nyelvi elnyomás is érvényesül. Sok olyan dolog van, amit kizárólag spanyolul lehet elintézni, és így igazából Katalóniában sem tudunk teljesen katalánként élni, bár a törvények ezt elvileg lehetővé tennék. Az iskolákban is próbálják irtani a katalán órákat, mert attól félnek, hogy Spanyolország halálát jelentené Katalóniában, ha a nyelvünk tovább erősödne a spanyol rovására. Pedig mi nem akarjuk ráerőltetni másokra a nyelvet, csak meg akarjuk védeni. Aztán ott van még a gazdasági elnyomás is, hiszen minden évben rengeteg pénz kerül Katalóniából más spanyol tartományokba.

- Támogatja más népek függetlenségi törekvéseit?

- Katalónia észak-nyugati részén például él egy okcitán nyelvet beszélő kisebbség. Nekik már most is vannak saját törvényeik, és a katalán kormány szerint joguk van az önrendelkezéshez, tehát ha függetlenné válik a régió, ők is tarthatnának népszavazást a saját függetlenségükről.

- Mit gondol, az Európai Uniónak milyen szerepet kellene vállalnia ebben a válságban?

- Szerintem erőteljesebben fel kéne szólalniuk a spanyol kormány ellen, főleg az október elsejei rendőri túlkapások miatt. Most csak olyanokat mondanak, hogy ez Spanyolország belső ügye, és hogy az ország egysége a legfontosabb. Más részről viszont természetes, hogy meg szeretnék őrizni Európa jelenlegi állapotát, el akarják kerülni az instabilitást, és a Spanyolország elleni fellépés sem egyszerű, hiszen az EU egyik legnagyobb államáról van szó. Egyébként senkitől nem várjuk el, hogy államként tekintsen ránk addig, amíg nem kezdünk el valóban önálló államként viselkedni, vagy amíg a vezető politikusaink börtönben ülnek. Meg kell várni, amíg egy kicsit megnyugszik a helyzet, és eredményre vezetnek a tárgyalások.

- Mi fog történni, ha december 21-én a rendkívüli választáson ismét a szeparatista pártok szereznek többséget?

- A spanyol kormány folytatni fogja az eddigi politikáját, mint ahogy ezt már ki is jelentette, és ha mi is folytatni fogjuk, még több embert zárnak majd börtönbe. Vannak olyanok is, akik attól félnek, hogy az ország más régióiból sokan próbálnak majd regisztrálni a névjegyzékbe, hogy szavazhassanak, de szerintem ez nem fenyeget. Az is vészjósló, hogy a szavazatszámlálást arra az Indrára bízhatják, ami korábban a Partido Popularral keveredett korrupciós botrányba.

- Tehát nem kell feltétlenül elfogadni a szavazás végeredményét?

- Ha számunkra kedvező lesz a végeredmény, akkor elfogadjuk majd, ha nem, akkor biztosan aggályokat fogunk emelni. A spanyolok szintén vitatni fogják a szavazás eredményét. Remélem, hogy nyerni fogunk, mert ha nem, annak borzalmas következményei lehetnek számunkra. Egyébként arra számítok, hogy sikerülni fog, mert az október elsejei rendőri fellépés és a katalán politikusok bebörtönzése is a mi oldalunkat erősíti. Akárhogy is lesz, nagyon nehéz távol lenni Katalóniától ebben a sorsfordító időszakban.

írta: Magyar Ádám