NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nyugati diplomaták egy rohingja menekülttáborban

Nyugati diplomaták egy rohingja menekülttáborban
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A nemzetközi közösség küldöttsége a rohingják hazatéréséről tárgyal, illetve közvetít a felek között Bangladesben és Mianmarban.

HIRDETÉS

A rohingja menekültek hazatérésének lehetőségéről tárgyal Mianmar és Banglades, de még nem sikerült megegyezniük ennek feltételeiről és körülményeiről. A buddhista többségű Mianmar muzulmán kisebbsége egy katonai megtorló akció elől menekült át a szomszédos Bangladesbe az elmúlt hónapokban. Mostanra csakenm 600 ezren várnak borzasztó körülmények között sorsuk rendeződésére.

Az ügyükben közvetítő diplomaták meglátogatták az egyik bangladesi menekülttábort vasárnap.

Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini azt magyarázta, hogy a nyomásgyakorláson kívül közvetítői szerepet is vállalnak a felek között. Az a helyi hatóságok felelőssége, hogy megtalálják a megoldást a rohingják számára. Bizonyos kérdésekben ehhez a nemzetközi közösség is hozzá tud járulni, elsősorban is a Kofi Annan tervvel, amelynek végrehajtását Mianmar de facto vezetőjének, Ang Szan Szú Csínek kell garantálnia, és a nemzetközi közösség ebben mellette áll.

Ang Szan Szú Csí a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy azok a rohingják, akik igazolni tudják, hogy mianmari állampolgárok, visszatérhetnek otthonukba. A Nobel-békedíjas politikus állásfoglalása nem tér ki arra, hogyan igazolhatnák jogállásukat a hazatérni vágyó rohingják, tekintettel arra, hogy a körülbelül egymilliós kisebbség évszázadok óta jogfosztottan él Mianmarban.

Federica Mogherinin kívül az amerikai kongresszus küldöttei, a német és a svéd külügyminiszter, illetve a japán diplomácia vezetője is személyesen mérte fel a rohingják helyzetét, majd tárgyalt a bangladesi és a mianmari politikai vezetéssel.

Az ügy előzménye, hogy augusztus végénlázadó rohingják megtámadtak több rendőrörsöt és katonai ellenőrzőpontot Rakhine államban, mire a mianmari hadsereg lerohanta a rohingja településeket, többet is felgyújtott vagy lerombolt. Ekkor indultak meg az ott élők Banglades felé, ahol be is fogadták őket, de miután pár hét alatt sok százezren érkeztek, a bangladesi hatóságok egy idő után nem tudtak gondoskodni a napról napra százával érkezők elhelyezéséről.

A mianmari hadsereg vezérkara cáfolja, hogy katonái kegyetlenkednének a rohingja civilekkel, a mianmari kormány pedig visszautasítja, hogy népirtás folyna Rakhine államban.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Sokan meghaltak egy bangladesi tűzesetben

Szabadlábon védekezhet a Nobel-békedíjas bangladesi közgazdász, Muhammad Junusz

A fő ellenzéki párt bojkottja közepette tartanak parlamenti választásokat Bangladesben