NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Kinek a keze nyomja meg rakétaindító gombot?

Kinek a keze nyomja meg rakétaindító gombot?
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Nagyhatalmi körkép egy esetleges nukleáris támadás indításának gyakorlatáról.

HIRDETÉS

Egyesült Államok

Az amerikai elnök jelenleg a Kongresszussal való egyeztetés nélkül is indíthat nukleáris rakétát. Amikor Észak-Korea szeptemberben sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, válaszul déli szomszédja ballisztikus rakétával hadgyakorlatozott, Donald Trump pedig kijelentette: kész bevetni nukleáris arzenálját. Azóta még többször hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak megvan a katonai képessége arra, hogy megvédje önmagát és szövetségeseit.
A Szenátus Külkapcsolati Bizottságában több szenátor nyilatkozott úgy, hogy “a hadsereg nem követ vakon minden parancsot, még ha katonai jellegűekről is van szó”. Megint csak mások pedig azt hangsúlyozták, hogy „egyetlen embernek sem szabad olyan hatalmat adni, hogy egyoldalúan elindíthassa, elszabadíthassa a legpusztítóbb erőt, ami valaha is létezett az emberiség történetében”.

Oroszország

Vlagyimir Putyin elnöknél a döntés joga, hogy használja-e, beveti-e az ország nukleáris arzenálját. Az orosz atomfegyver-programról kevés hiteles információ áll rendelkezésre, de azt rebesgetik, hogy Putyinnál van egy nagyjából tizenegy kilós aktatáska (ún. „Cheget”), ahogy a védelmi miniszternél és a vezérkari főnöknél is. Az országot érő esetleges atomtámadás esetén a három aktatáska egyidejűleg figyelmezteti tulajdonosát. A „táskák” a Kavkaz fedőnevű kommunikációs rendszerre vannak kötve, ezen keresztül tart kapcsolatot a legfelsőbb vezetés, ha tényleg arról kéne dönteniük, hogy bevetnek-e atomfegyvereket.

Egyesült Királyság

A briteknél a végső döntést a nukleáris rakéták indításáról a miniszterelnöknek, vagy – amennyiben nem tartózkodik az országban – kinevezett helyettesének a felelőssége meghozni.
A Trident fegyverrendszert hordozó Vanguard típusú tengeralattjáró-flotta első egységét 1994-ben bocsátották vízre; az új flotta várhatóan a 2030-as években áll teljes számban hadrendbe. A tengeralattjárók egyenként 16 rakétát hordozhatnak; ezek mindegyike nyolc robbanófejjel szerelhető fel. A brit atomütőerőt hordozó tengeralattjárók közül legalább egy mindig járőrözik a világóceán mélyén, de a brit kormány soha nem fedi fel, hogy merre jár.

Franciaország

A döntés, hogy indítsanak-e nukleáris támadást, teljességgel a francia elnök kezében van. Ő egy személyben dönti el, hogy a nemzet függetlenségét, az ország integritását olyan veszély fenyegeti-e, amire csak ez lehet a válasz. Erről rendelkezik az alkotmány 16. cikkelye. Azonban ha a kormány úgy ítéli meg, hogy az elnök politikai hibát követ el, akkor az Alkotmányos Tanácsot kérhetik fel, hogy vegye el az államfőtől a rendelkezés jogát, ami persze automatikusan új elnökválasztást is von maga után.

Kína

Az ázsiai ország gyakorlatáról kevés nyilvános adat áll rendelkezésre. 2004-es források alapján a Központi Katonai Bizottság hatalmában áll arról rendelkezni, hogy indítsanak-e nukleáris támadást.

India

A kormányfőnek, Narendra Modinak áll jogában megnyomni azt a bizonyos „gombot”. Miniszterelnökként ugyanis ő elnököl a Nukleáris Parancsnokság (NCA) politikai tanácsában: ez az egyetlen testület, amely felhatalmazást adhat atomfegyver bevetésére.

Pakisztán

Itt szintén a miniszterelnök, Shahid Khaqan Abbasi a Nukleáris Parancsnokság első embere, ezáltal az ő döntése egy ilyen támadás indítása. Az országban háromszintű aktiválási rendszert működik: a Parancsnokságon kívül a Stratégiai Tervek Divízió (SPD) és a Szolgálatok Stratégiai Erő Parancsnoksága (SSFC) vesz részt a döntés és a végrehajtás folyamatában.

Izrael

Itt is kevés a pontos információ, de több forrás szerint szakértők több ízben azt javasolták, hogy az ország atomarzenáljának felhasználásáról ne egyetlen személy rendelkezzen, hanem szigorú polgári ellenőrzés alá tartozzon. Izrael soha nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy lennének nukleáris fegyverei.

Észak-Korea

A sors furcsa fintora, hogy vajmi kevés biztosat lehet tudni a sztálinista rezsim nukleáris rakéta-indító gyakorlatáról. De szinte biztosra vehető, hogy mivel Kim Dzsong Un kezében összpontosul minden hatalom, így annak a bizonyos gombnak a megnyomásához is elég egy hirtelen jött ötlet.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Donald Trump: Én is bármikor megnyomhatom a gombot

Fenyegetéssel kezdte az évet Kim Dzsongun

Washington szerint nem jelent közvetlen veszélyt az orosz űrfegyverkezés, de azért odafigyelnek