rendkívüli hír

rendkívüli hír

Már az őskorban is kötöttek vegyesházasságokat

A jégkori vadászok és az Európába bevándorló földművelők keveredéséről készített közös tanulmányt a Harvard és a Magyar Tudományos Akadémia.

Éppen ezt olvassa:

Már az őskorban is kötöttek vegyesházasságokat

Betűméret Aa Aa

A Harvard Medical School magyarokkal közös kutatásában arra kereste a választ, hogy az újkőkor előtt vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őslakosság Európában mikor és hogyna keveredett a keletről idevándorló földművelő népcsoportokkal. A jégkori vadászoknak ugyanis hazánk területén igen kevés nyoma maradt. Ezt változtatta most meg a Nature magazinban publikált közös kutatás.

Az első földművesek Krisztus előtt 7000 évvel Anatólia felől érkeztek a Dunántúlra, és innen terjeszkedtek tovább a könnyen megművelhető északnyugati osztrák és német területek felé, a Közép-Elba és a Rajna vidékére is eljutva. De vajon a földművesek már a vándorlásuk során keveredtek az őslakosokkal? Ha igen, hogyan, milyen ütemben történhetett a keveredés a két populáció között?

A kutatásban a 130 új, genomszinten elemzett humán minta közül 90 Magyarország területéről származik. A hazai mintasort – amely jelenleg a legrészletesebb az egész világ őskori genetikai kutatását tekintve – a magyarországi régész és antropológus szakma és számos múzeum és gyűjtemény segítségével alakította ki. Az eredmáények pedig azt bizonyítják, hogy már a vándorlás alatt születtek “vegyes házasságok”. Ez a génáramlás a Kárpát-medencében volt a legalacsonyabb mértékű, de itt is megkezdődött már az újkőkor legkorábbi időszakában. Fontos megjegyezni, hogy ezek az emberek már mind a Homo sapiens fajhoz tartoztak, mert ekkorra a Neander-völgyi ember már kihalt.

A Kárpát-medencébe érkezett földművesekről elmondható, hogy bevándorlásuk után nem sokkal kapcsolatot létesítettek helyi vadászó-gyűjtögető közösségekkel. Az Alföldön élő földművesek gyorsabban keveredtek az őslakosokkal, mint a dunántúliak, ennek a kapcsolatnak a legtöbb genetikai nyoma Magyarország északkeleti területein jelentkezett. Az interakció a két népesség között kölcsönös volt, és valószínűleg mindkét nemet érintette.

A vadászó-gyűjtögető genetikai örökség a rézkori populációkban már elérte a 10-12%-os szintet. „Ez azt jelenti, hogy igen dinamikus volt a vizsgált közel 3000 éves időszak a népességek kapcsolatait tekintve, annak ellenére is, hogy komolyabb bevándorlást a rézkor vége előtt nem tapasztaltunk” – mondta Szécsényi-Nagy Anna kutató.

Címlapkép: Réz fejdísszel (diadém) eltemetett rézkori nő koponyája (badeni kultúra, Kr.e. 3600-2850) Vörsről
Forrás: MTA BTK – Kádas Tibor felvételéért köszönet Bondár Máriának