Ezek az ügyek a digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztoshoz tartoznak.
HIRDETÉSAz Európai Unió egyik prioritása a digitális világ fejlődése. Az állam- és kormányfők múlt hónapban Tallinban találkoztak, a megbeszélés témája a technológiai átalakulás és az ezzel kapcsolatos kihívások voltak Európa számára.
A digitális világ számos témát foglal magába. Miközben gazdasági növekedést és innovációt is jelent, sok kérdést is felvet a biztonsággal és a szólásszabadsággal kapcsolatban. Mindezek az ügyek a digitális gazdaságért és társadalomért felelős európai biztoshoz tartoznak. Mariya Gabriel feladata, hogy javítsa az európai digitális piacot, és támogassa az innovatív vállalkozásokat.
Euronews:
- Hol áll az Európai Unió a digitális piacon? Különösen az olyan óriásokkal összehasonlítva, mint Kína és az Egyesült Államok.
Mariya Gabriel : – A világ gyorsabban változik, mint korábban valaha. Egyes területeken, például a számítástechnikai platformokon, felismertük, hogy nem vagyunk az élvonalban. Másrészről az Európai Unió megerősítette vezető szerepét az internet néhány kevésbé látható területén, mint például a nanorobotika és a biztonsági chipek.
A nagy kérdés az, hogyan tudjuk felhasználni ezt a potenciált, hogy valódi vezető hatalommá válhassunk a digitális világban, miközben ügyelünk az állampolgáraink biztonságára és létrehozunk egyfajta globális teret, ahol előreléphetünk a partnereinkkel.
Ezek komoly kihívást jelentenek. Az egyik legfontosabb az, hogy több befektetést mobilizáljunk, mert ha nem lépünk előre olyan területeken, ahol jelenleg nem vagyunk az élbolyban, ez azért van, mert nem fordítottunk rá eleget.
Ezért fontos számunkra, hogy az új telekommunikációs rendszerek, például az 5. generációs mobil hálózat gyorsan megoldható legyen a tagállamok között. Megfelelő koordinációval és a licencek időtartamának jobb ügyintézésével. Ez azt jelenti, hogy el kell kerülnünk azokat a hibákat, amelyek előkerültek a 3G-vel és a 4G-vel kapcsolatban.
- A cél az, hogy létre kell hozni internet óriásokat az olyan amerikai cégek mintájára, mint a Google és a Facebook?
- Nem, nem hiszem, hogy arra kell vesztegetnünk az időnket, amit már mások megcsináltak. Fókuszáljunk a saját innovációnkra. Nincs több vesztegetni való időnk. Fel kell gyorsítanunk a tempót, mert 24 jogalkotási kezdeményezésből csupán hatot véglegesítettünk. Fel kell gyorsulnunk!
- A kiberbiztonság területén hogyan lehetne arról biztosítani az embereket és a vállalkozásokat, hogy az adataik védve vannak, és nyugodtan szörfölhetnek az interneten?
- A kiberfenyegetés nem ismer határokat. A tagállamok nem tudnak egyedül szembenézni ezzel a kihívással. Ráadásul nagyon súlyos következményei vannak, az európai cégek 80 százaléka állítja azt, hogy kibertámadás áldozatául estek az elmúlt évben. Szeptemberben javasoltunk olyan intézkedéseket, amelyek közös megközelítést biztosítanának az Európai Unió számára.
Először is meg kell erősítenünk a kiberbiztonságért felelős európai ügynökséget, szükség van egy állandó megbízatással rendelkező kiberügynökségre, és nem egy ideiglenesre azért, hogy a stabilitás üzenetét tudjuk küldeni, miközben a hosszútávú céljainkon dolgozunk. El kell látnunk a szükséges költségvetési és pénzügyi eszközökkel is, és több operatív feladatot kell adnunk neki.
Egy másik, szívemhez közel álló dolog a kiberbiztonsággal kapcsolatban az, hogy tudjunk válaszolni a fenyegetésre. Ma nincs arra megfelelő válaszunk, hogy ki mit tesz egy nagyszabású válság esetén. Szeptemberben a Bizottság azt javasolta a tagállamoknak és az intézményeknek, hogy állapodjanak meg egy európai koordinációs mechanizmusról egy ilyen válság esetére.
- Sokat foglalkozik a közösségi oldalakkal is: a tiltott tartalommal, a gyűlöletbeszéddel vagy azokkal, akik kiállnak a terrorizmus mellett. Mit lehet tenni? Olyan törvényeket kéne hozni, amelyek nyomást gyakorolnak ezekre a platformokra, hogy gyorsabban lépjenek fel? Vagy együtt kéne velük működnünk, hogy távolítsák el a nem megfelelő tartalmakat?
- Mivel olyan súlyos jelenségekkel kell foglalkoznunk, mint a gyűlöletbeszéd, a terrorista propaganda és a gyermekek szexuális zaklatása, határozottan kell fellépnünk. Ehhez először is párbeszédet kell folytatnunk a platformokkal. Ennek segítségével közelebb juthatunk a megoldáshoz.
Azonban ma is van közvetíteni való üzenetünk. Szeretnénk, ha eltűnne a weben található tartalmak 41 százaléka. Nem akarjuk, hogy egy tartalom egy hétnél tovább legyen fönt, mert az elemzések szerint a publikáció utáni első két órában fejti ki legnagyobb hatását.
Ezért a platformokkal együtt szeretnénk kitalálni egy gyors és hatékony törlési folyamatot, miközben tiszteletben tartjuk az átláthatóság szabályait is. Az üzenetünk egyértelmű: szeretnénk intenzívebbé tenni a munkánkat, hogy több eredményt érjünk el. Ezen kívül szükség van a platformok hatásvizsgálatára párbeszéd útján, hogy szükség esetén más megközelítést választhassunk.
- Ez a más megközelítés jogi utat jelent?
- Ha úgy gondoljuk, hogy 2018 májusáig nem tapasztalunk kellő előrelépést, fenntartjuk a jogot, hogy új szabályokat hozzunk.
- Az egyik aktuális téma az olyan amerikai óriások megadóztatásának kérdése, mint a Google, a Facebook és az Amazon. Mekkora lenne a fair és méltányos adó ezeknek a cégeknek Európában?
- Ha már tudnánk a választ, nem állítottuk volna föl a decemberi határidőt az OECD-vel együtt (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet). Kiküldtünk egy jelzést, és ez a kérdés válaszra vár.
Ez egy olyan kérdés, amely egy nagyon eltérő gazdaság számára kialakított adórendszer eredménye, ami nem ismerte azt, amit ma már tudunk a digitális világról.
Fontos, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy mi az a hely, ahol érték teremtődik. A digitalizáció egy kihívás, ugyanakkor jogi kérdés is.
A digitális környezetnek és partnerségnek mind az Unión belül, mind azon kívül, ahhoz, hogy igazán működjön és fejlődjön, olyannak kell lennie, hogy mindannyiunk számára jót hozzon. A téma az asztalon hever egész decemberig. Ha addig nem történik előrelépés, fönntartjuk magunknak a jogot a cselekvésre.