NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Tovább élnek, kevesebbet keresnek a nők - ilyen az élet nemekre osztva az unióban

Tovább élnek, kevesebbet keresnek a nők - ilyen az élet nemekre osztva az unióban
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Egészségesebben és tovább élnek, tovább tanulnak, de kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak.

HIRDETÉS

Megjelent az eurostat által készített, az uniós országokban élő nők és férfiak mindennapjairól, életükről, keresetükről, kikapcsolódási szokásaikról készített átfogó statisztika legfrissebb kiadása.

Kire jellemzőbb a hosszú és boldog élet?

Egy átlagos nő 6 évesen kezdte az iskolát (hisz kötelező), 23 évesen kapja meg az első állását, 25 évesen hagyja el az családi otthont, majdnem 29 évesen szüli az első gyermekét, 58,8 évesen megy nyugdíjba és várhatóan 83,3 éves koráig fog élni

A férfi is 6 évesen kezdett el iskolába járni, de egy évvel korábban, már 22 évesen megszerzi az első állását. Ennek ellenére két évvel később, 27 évesen hagyja el a szülői házat. Kicsit később, 59,4 évesen megy nyugdíjba, és várhatóan korábban hal meg 77,9 évesen.

Ez utóbbiból adódóan nem nagy meglepetés hogy az EU-ba átlagosan több mint 104 (104,6) nő jut 100 férfira. Magyarországon még ennél is magasabb a szám, csaknem110. Érdekesség, hogy 0-17 éves korúak közt fordított a helyzet. Az EU-s átlag szerint 94,8 lány jut 100 fiúra. Magyarországon is pontosan ez az átlag. A 65 évesnél idősebb korosztálynál még erősebb a női dominancia, Lettországban 205,7 nő jut 100 férfira, de másik két Balti államnál is magas a nők aránya: az észteknél 195.2, a litvánoknál 197,3. Magyarország a negyedik: 166 nő jut 100 férfira, az EU-s átlag kiegyensúlyozottabb (133,4)

A férfiak csak egy picivel boldogabbak is mint a nők. Az EU-s boldogságérzet átlag a férfiaknál 7.1 nőknél 7 . A magyar nők a második legboldogtalanabbak 6,1-es átlaggal holtversenyben a portugálokkal, csak a bolgárok vannak utána). A legboldogabb nők a dánok és a finnek (8,1), a svédek a harmadikak (8.0) A férfiak szintén a másodikak, ugyanúgy 6,1-es átlaggal, de a ciprusiakkal és a görögökkel vannak holtversenyben. A legboldogabb férfiak a svédek és a finnek (8.0)

Alkohol- és gyümölcsfogyasztási egyenlőtlenségek

A hosszabb életnek több oka lehet, az egyik tényező például, hogy kevesebb nő iszik és/vagy dohányzik mint a férfiak. A férfiak 38,3 százaléka fogyaszt heti rendszerességgel alkoholt, míg a nőknek kevesebb mint a negyede (23 százalék). A dohányzás terén kisebb a különbség: a férfiak 23,8 százaléka, míg a nőknek a 15,8 százaléka gyújt rá napi rendszerességgel.

Káros szenvedélyek szempontjából a nemek aránya az átlaghoz hasonló Magyarországon is, de az alkoholfogyasztás jóval az EU-s átlag alatti. A férfiaknak 26,5 százaléka fogyaszt alkoholt heti rendszerességgel, a nőknek viszont csak a 8,3 százaléka. Az Egyesült Királyság és Írország állnak a nem túl jónak számító dobogón 51,8 és 40,2 százalék a nemekre lebontott alkoholfogyasztók száma az Egyesült Királyságban, ettől kicsit elmaradnak az írek: 47,5 százalék és 38,1.

Magasabb viszont a dohányzók száma az EU-s átlagnál a férfiaknak körülbelül a harmada (32.százalék), a nőknek meg több mint a negyede (21 százalék) dohányos.

Kis különbséggel , de élen járnak a gyümölcs- és zöldségfogyasztásban a nők: 53, 9 százalékuk eszik napi 1-4 adagot, szemben a férfiak kevesebb mint felével (48,6 százalék). Jobban teljesítenek viszont a férfiak a testmozgás területén. Több mint a harmaduk (35,7 százalék) sportol legalább két és fél órát egy héten, míg a nőknek körülbelül a negyede (26,2 százalék).

Mégis a férfiak között van több túlsúlyos. Átlagosan az unióban a férfiak 57,3 százalékának van súlyfeleslege (25 vagy afölötti a testtömeg-indexük), míg a nőknek „csak” a 43,7 százalékának.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztásban egy kicsivel jobbak az átlagnál a magyarok, míg a testmozgás területén egy kicsivel rosszabbak, de a nemek aránya az uniós átlaghoz hasonló. Elhízás szempontjából az uniós átlag felett van Magyarország, a férfiak 60,8 százaléka, a nők 47,8 százaléka túlsúlyos.

Oktatás

Az EU-s átlag szerint nők 23 százaléka, a férfiak 23,1 százaléka rendelkezik általános iskola végzettséggel (vagy kevesebbel). Másodfokú végzettsége a nők 44,5 százalékának van, míg a férfiak 47,9 százalékának. Felsőfokú végzettsége több nőnek van: 32,5 százalékuknak, míg a férfiaknak csupán a 28,9 százaléka.

Foglalkoztatottság

Az unióban átlagosan magasabb a foglalkoztatottsági arány a férfiaknál (72 százalék szemben a 61-gyel) Ez a különbség szemmel láthatóan változik, ha a gyermekes munkavállalókat nézzük. A gyermek nélküli nők 65 százalékának van munkája, 8 százalékkal kevesebbnek, mint a férfiaknál (73 %) Az egygyermekes nők 71 százalékának van állása, a férfiaknál 85 százalék-ra nőtt az arány. A kétgyermekeseknél kisebb az ugrás (70 és 89 százalék). A következő nagy változás a három vagy több gyermekes anyáknál van: csupán 55 százalékuknak van munkája, míg a férfiak 84 százalékának. Nagy különbség a két nem között a részmunkaidőben van. Míg a nőknek csaknem az egyharmada (31,9 százalék) nem dolgozik teljes munkaidőben. Addig a férfiaknál a részmunkaidősök aránya csak 8,8 százalék.

A férfiak lényegesen magasabb arányban vannak vezetői pozícióban: az EU-s átlag szerint csak kétharmaduk. A legkiegyenlítettebb Lettországban az arány (47-53 a férfiak javára). Magyarország a negyedik helyen áll Svédországgal és Litvániával (39 – 61 az arány). A legrosszabb helyzetben a luxemburgi nők vannak, mindössze 18 százalékuk van vezetői pozícióban.

HIRDETÉS

Ami ennél is rosszabb a nők helyzetében, hogy hiába kerülnek vezető pozícióba, a fizetésükön ez nem látszik. Az átlagos órabérük 22,82 euró, míg férfi vezetőtársaik 31,96 euróért dolgoznak óránként. Az átlagértékben nincs ekkora különbség, de azért jelentős. A nők átlagos órabére 13,72 euró, a férfiaké 16,64 euró.

Gyereknevelés és házimunka

Az összes tagállamra jellemző, hogy a nők nagyobb arányban veszik ki a részüket a gyereknevelésből, a házimunkából és a főzésből, mint a férfiak.

Az EU-s átlag szerint a 25 és 49 év közötti nők (akiknek 18 év alatti gyereke van) 92 százaléka foglalkozott napi szinten a gyerekével, ezzel szemben a férfiaknak csupán a 68 százaléka. A magyar számok közel vannak az átlaghoz 89 és 70 százalék, azaz egy kicsivel kisebb a nők aránya és magasabb a férfiaké.

A házimunka és a főzés területén jelentősebb a különbség.

HIRDETÉS

A nők 79 százaléka főz/és vagy végez házimunkát naponta, míg a férfiaknak csak a 34 százaléka. A legnagyobb különbség két déli országban van, a görögöknél (69 százalék) és az olaszoknál (61 százalék) van. A legkisebb a svéd (18 százalék) és a lett (25 százalék) nők és férfiak között. Magyarországon 56 és 14 százalék a két arányszám, azaz 42 százalék a különbség a nemek közt.

Szórakozás

Moziba járás, előadásokra, fellépésekre látogatás és baráti összejövetelek szempontjából nagyjából egyenlőség van a nemek között az uniós országokban. Nagy különbség a sporteseményeknél van a férfiak oldalán. Kivétel az EU-n belül Hollandia, ahol 21,6 a férfiak és 21,2 a nők aránya. Magyarországon a férfiak szinte ugyanilyen aránya 21,3 százalék jár sporteseményre rendszeresen, míg a nőknek csak a 9,9 százaléka. Érdekes, hogy a felmérés ezen részén Svájc, Izland és Norvégia adatait is megadták, és ott nincs az EU-ra jellemző különbség. Sőt Izlandon több nő jár sporteseményekre, mint férfi (20,2 és 18,7 százalék), évi legalább három alkalmat jelent ez a felmérés szerint.

És vajon mit csinálhatnak az unióbeli nők eközben, a házimunka és a gyereknevelésen kívül? Olvashatnak, a statisztikából legalábbis az derül ki, hogy sokkal többször vesznek könyvet a kezükbe a nők (42 százalék és 31 százalék átlagosan az EU-ban), az évente legalább 5 könyvet elolvasókat mérték. Magyarországon egyébként kisebb a különbség a nemek között, viszont az uniós átlag alatt van az olvasási kedv (27 és 23 százalék).

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az ír alkotmány korszerűsítésére tett kísérlet kudarcot vallott

Nőnapon még Afganisztánban is tiltakoztak a nők

IMF-vezérigazgató: 20 százalékos GDP-növekedést hozna a nemek közötti egyenlőség megteremtése