rendkívüli hír

rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Műholdak az időjáráselőrejelzés szolgálatában


space

Műholdak az időjáráselőrejelzés szolgálatában

A Space ezen a héten egy hegy teteji csillagvizsgálóból, Dél-Németországból jelentkezik. Az időjárásról lesz szó- és arról, a tudósok hogyan használják az új műholdakat és más technológiákat arra, hogy feltárják az éghajlatunk néhány legnagyobb misztériumát.

- Ahhoz, hogy jobban megértsük a légkörünket, adatokat kell gyűjtenünk. Ez a csapat pedig éppen ezt teszi, itt, a bajorországi Hohenpeißenberg időjárásállomáson – mondta Jeremy Wilks, az euronews műsorvezetője.- Az utóbbi 50 évben bocsátottak innen fel időjárási léggömböket, amelyekkel méréseket végeznek. Ezeket a műholdak adataival kombinálva ellenőrzik az időjárási és éghajlati modelleket.

- Megmérjük a hőmérsékleti, a nedvességi- a szél- és az ózonprofilt is- magyarázta Wolfgang Steinbrecht, az Ozon Group vezetője. – Ez érdekel minket, mert akarjuk látni, hogyan épül vissza az ózonréteg. A Föld körüli ózonréteget az ember okozta, üvegházhatású gázok kiváltotta környezetszennyezés károsította a 20. században. Ez a ballon pontos, helyi adatokkal fog szolgálni a Dél-Németország feletti ózonrétegről.

Először áthaladunk az első rétegeken, aztán elérjük a szabad légkört, amelyet nem szennyeznek be földhöz közeli dolgok. Egyre hidegebb és hidegebb lesz, amíg el nem érjük a sztratoszférát, ahol a legtöbb ózon található. Itt a hőmérséklet ismét elkezd melegedni.

Az Európai Űrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel-5P műholdja még több adatot fog szolgáltatni a szennyezésről és az ózonrétegről. A Sentinel-műhold része az Európai Bizottság Copernicus Earth megfigyelési programjának, és az ózonszintet, valamint a szennyeződést fogja mérni eddig nem tapasztalt részletességgel. Életbevágó információt szolgáltat arról, honnan származik a káros kibocsátás, és hová tart.

- A műholdon lévő műszer az egész bolygón mér- magyarázta
Pieternal Levelt, az R&D Satellite Observations vezetője. – Így össze lehet hasonlítani az európai szennyeződési szintet a kínaival vagy az amerikaival.

A Sentinel-5P műszerét, a Tropomit Hollandiában fejlesztették ki, és ő maga lehet “a műszer”, amely tisztázhatja a rejtélyt, hogy a Föld ózonrétege vajon az újjáépülés útján van-e, miután betiltották a káros CFC-gázokat 1989-ben.

- Jelenleg minden évben tapasztalunk ózonlyukat – mondta Pieternal Levelt. – A Déli-sarkvidék felett ott van minden szeptembertől októberig. Az 1960-as, 70-es évekhez hasonlítva még mindig csökken az ózon mennyisége. Arra számítunk, hogy az ózonréteg javulni fog, talán már idén is, talán jövőre, talán a Tropomi lesz “a műszer”, amely valóban bizonyítja, hogy az ózonréteg a gyógyulás útjára lépett.

Még így is nagyon sok a rejtély a Föld légkörével kapcsolatban. A közeljövőben új európai műholdak fogják a választ keresni arra, hogyan járul hozzá a légszennyezés a felhők kialakulásához, és hogy mi a metán szerepe a klímaváltozásban.

Az Európai Űrügynökség egy Aeolusnak nevezett műholdat is szolgálatba állít 2018-ban, amely elsőként a műholdak történetében a Föld szeleit az űrből fogja mérni.

- Jelenleg korlátozottak a lehetőségeink, mivel nincs túl sok szélmérő készülékünk – magyarázta Anne Grete Straume, az Aeolus-projekt kutatója. – Ez az egyik legnagyobb kihívás ma az időjáráselőrejelzésben, hogy a szélről megfelelő adatokat kapjunk. És itt jönnek be a műholdas mérések, és ez a küldetés, amely a szélről is fog méréseket szolgáltatni a földtől egészen az atmoszféra felső rétegeiig, az egész bolygón, hogy segítsen a modellezőknek.

Egy olyan eszköz kifejlesztése, amely képes a szelet az űrből mérni, hosszú és összetett folyamat. A németországi Oberpfaffenhofenben lévő
központ mérnökei tesztrepüléseket végeztek repülőgépükkel, hogy kalibrálják a Lidar műszert.

- A megfigyelési központ (DLR) kifejlesztette a műholdas műszer egy olyan prototípusát, amelyet ezen a légijárművön reptetünk. Ezzel teszteljük és hitelesítjük a műszert – magyarázta Oliver Reitbuch, a Lidar kutatója a Német Űrkutatási Központtól. – Ez egy nagyon izgalmas kutatás, mert még az indítás előtt olyan adatokat kapunk, mint amilyeneket a műhold küldene. Így tesztelhetjük az algoritmusainkat ezeken az adatokon, és gyakorlati tapasztalatot nyerünk, amely nagyon fontos.

Az Aeolus-műhold 10 és 30 ezer méteres magasságban fogja mérni a szelet, olyan zónákban, amelyekben jelenleg semmilyen mérés nincs.
Az adatokat pedig az előrejelzések javítására fogják használni.

- Az Aeolus-szal globálisan lehet mérni a szeleket. A trópusokon például, ahol egyetlen szélmegfigyelő állomás sincs. Vagy az óceánok felett. Itt sincs semmilyen mérőeszköz. Márpedig a Föld jelentős részét óceánok fedik le. Méréseket lehet majd végezni az Antarktisz felett, a sarkvidéken, ahol az egész klímaváltozás zajlik.

Az időjárási léggömb adatait rögzítik, itt, Hohenpeißenbergben.
Jelenleg sokkal több és jobb minőségű adatot gyűjtünk, mint valaha-
lényeges információkat, amelyek a Föld éghajlatának sok rejtélyét megoldhatják.

- Szóval tudjuk, hogy a klíma változik, amit nem tudunk, hogy mit jelent ez részletesen a különböző régióknak. Lesznek-e itt melegebb nyarak? Talán. Többet fog-e esni az eső? Még nem tudjuk. Miképp fognak változni a légkör különböző részei, és ennek milyen hatásai lesznek? Mi a szilárd adatokat szolgáltatjuk a műholdakkal, amelyek megmutatják nekünk, hogyan változik a légkör – mondta Wolfgang Steinbrecht, az Ozon Group kutatója.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
A Voyager-misszió 40 éves

space

A Voyager-misszió 40 éves