rendkívüli hír

rendkívüli hír

Nyugdíjkatasztrófa felé tart a világ - kivéve Norvégiát

2050-ben egy nyugdíjas az aktív kori jövedelme 30%-át kaphatja nyugdíjként. Ha lesz akkor még nyugdíj.

Éppen ezt olvassa:

Nyugdíjkatasztrófa felé tart a világ - kivéve Norvégiát

Betűméret Aa Aa

Szeptember 19-én a Norges Bank Investment, a norvég állami nyugdíjalap kezelője bejelentette, hogy az alap értéke meghaladta az ezer milliárd (1 000 000 000 000) dollárt. A hírt a Bloombergtől vette át a világsajtó, miután a közvetlen következményei sokkal inkább érintik a befektetőket és a pénzpiacokat, mint a jelen és a jövendő nyugdíjasait szerte a világon. Nekik nagy valószínűséggel a Világgazdasági Fórum májusi jelentését kellene inkább megszívlelniük, amely a nyugdíjkasszák hiányát igyekszik megbecsülni 2050-re, és megállapításai rendkívüli aggodalomra adnak okot.

De lássuk először, mi is történt a norvégoknál. A skandináv ország 1996-ban úgy döntött, hogy a busás, de időben véges olajbevételek egy részét hosszú távon is befektetik, és ebből finanszírozzák majd az állampolgárok nyugdíját. Az alap kezelésével megbízott Norges Bank Investment jól sáfárkodhatott a rendelkezésre álló forrásokkal, mert a nyugdíjkassza értéke meredeken emelkedett. Az utolsó lökést az elmúlt időszak erős tőzsdei aktivitása és az alacsony dollárárfolyam együtt adták meg.

Ezzel azonban új problémák is állnak a világ alapkezelőinek elitjébe került Norges előtt, ami ráadásul mindezt egy rendkívül kisméretű stábbal és szervezettel érte el. Kevés a kellő méretű piac, ahová ilyen nagyságú eszközöket be lehet fektetni, és új befektetési szektorok meghódítása a megnövekedett költségek miatt nem hozna kellő bevételnövekedést. Ezért sokan Norvégiában is arra figyelmeztetnek, hogy az állami nyugdíjalap növekedési üteme messze túl lehet a csúcson.

Ezzel együtt a norvégok problémáját szinte bármelyik állam polgárai megirigyelhetnék. A Világgazdasági Fórum (World Economic Forum) májusban publikált jelentése szerint a világ hat legnagyobb nyugdíjrendszere 2050-re összesen 224 ezer milliárd dollár hiányt fog mutatni, ennyi hiányzik majd ahhoz, hogy a kor nyugdíjasai az aktív korukban élvezett jövedelem 70%-át megkapják nyugdíjként.

A kimutatásban az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán, Hollandia, Kanada és Ausztrália szerepelt, a hat ország közül az USÁ-ban becsülték a legnagyobb hiányt, 137 ezer millird dollárt. De átlagosan és nyugdíjasonként 300 000 dollár hiányzik majd a nyugdíjas évek méltóságteljes megéléséhez.

Magyarország ebben a tekintetben szintén nem áll valami jól. Bár a nyugdíjkassza jelenleg egyensúlyban van, az állami felosztó-kirovó rendszer 2050-re összeomlással fenyeget a népességfogyás miatt. Akkor a 8,5 milliós népesség harmada nyugdíjas lesz, akik az aktív korú jövedelmük mindössze 30%-ának megfelelő állami nyugdíjat kapnak. Ráadásul ha az egymillió minimálbérre bejelentett munkavállaló /kényszervállalkozó egyikéről van szó, akkor az illető túlélése kerül majd veszélybe.

A választási kampányra készülve a pártok a legnagyobb egységes érdekekekkel rendelkező választói csoportnak számos ígérettel kedveskednek, a nyugdíjemelések azonban csak rontják a nyugdíjkassza egyensúlyát és a jövendő generációk esélyeit. Egy esetleges korhatár-emelés viszont politikai öngyilkossággal érne fel.

A szakértők a világ minden táján azt sürgetik, hogy a kormányok és az állampolgárok is tegyenek a nyugdíjkatasztrófa elkerüléséért. Megoldásként elsősorban az öngondoskodás kerül szóba, a nyugdíjkorhatár felemelése pedig nem is lehetőségként, hanem feltétlenül bekövetkező szükségszerűségként jelenik meg a legtöbb tanulmányban.