Véget ért a spanyol kormány által illegálisnak nyilvánított népszavazás, melyet rendőrök ezrei próbálták megakadályozni.
HIRDETÉSEste nyolckor véget ért a katalán népszavazás, amelynek megrendezését a spanyol alkotmánybíróság korábban illegálisnak minősítette és felfüggesztette.
A nap folyamán a rendőrök megpróbálták kiüríteni a szavazóhelységeket, elvinni az urnákat és szavazólapokat, a voksolókat pedig megakadályozni a szavazókörletekbe való bejutásban. Több mint 700-an sérültek meg a rendőri akciókban, melyekkel Madrid megpróbálta megakadályozni a népszavazást. A madridi kormány szerint a rendőrség fellépése arányos volt, míg a katalán kormány elítélte az erőszakot és a rendőri túlkapást.
- Mi történt a népszavazáson? Előzetes becslések szerint a katalánok 70 százaléka tartotta jó ötletnek a népszavazást, de csak 41 százalékuk voksolt volna a Spanyolországtól való elszakadásra. Hogy végül hányan mentek el szavazni, egyelőre még nem tudni, az viszont már most látható, hogy a népszavazás ellen fellépő rendőrségi akciók erősen megosztják a spanyolokat és a nemzetközi közösséget is. Sok helyen brutális módon próbálta a kivezényelt rohamrendőrség megakadályozni, hogy a szavazásra várók leadják voksukat, míg a civielk az esetek többségében fegyvertelenül, feltartott kézzel álltak ellen a rendőröknek. Több helyről érkezett jelentés gumilövedékek és gumibot használatára, egy helyről könnygázt is jelentettek.
- A spanyol rendőrség fellépése Már a szavazás kezdetén többezer rendőrt küldött a madridi kormány a térségbe Spanyolország más részeiből, hogy megakadályozzák a korábban illegálisnak minősített népszavazást. A rendőrök több szavazókörletbe is bementek, és magukkal vitték az urnákat illetve szavazólapokat, ezeket később a katalán kormánynak sikerült pótolnia, így a szavazókörletek 96 százalékában zavaratalnul folytatódhatott a szavazás. A rendőrök civilek videói szerint több alkalommal próbálták elrángatni vagy gumibotokkal megfutamodásra kényszeríteni az embereket, ez sokszor csúnya jelenetekhez vezetett. Több helyen a katalán tűzoltók és rendvédelmi szervek próbálták megvédeni a szavazásra várakozókat a rohamrendőrök ütlegeitől.
- Hányan sérültek meg? Az összecsapásokban 844 civil sérült meg a katalán hatóságok szerint, és 9 rendőr illetve két csendőr. A katalán kormány arra bíztatja mindazokat, akik támadást szenvedtek el a rendőröktől, hogy tegyenek feljelentést, a katalán bíróságok pedig már vizsgálják, mért nem tett semmit a rendőrség a túlkapások megakadályozásának érdekében.
- Mit reagált a spanyol miniszterelnök? Mariano Rajoy beszédében méltatta a rendőrséget, akinek fellépése szerinte arányos és jogos volt. Tagadta, hogy népszavazás lett volna, mivel szerinte az illegális volt. “Ma nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam erős és hatályos” – jelentette ki. Mint mondta, ők kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. A történtekért az egyetlen felelősök a katalán vezetők “akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését”. Szerinte Katalóniában a többség nem vett részt a “szecesszionisták forgatókönyvében”, megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni “a legrosszabb populizmus” hívásainak, és köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért.
- Mit válaszolt erre a katalán kormányfő?* Carles Puigdemont televíziós beszédében úgy fogalmazott: “A mai nap a remény és szenvedés napja volt, a katalán polgárok pedig elnyerték a jogot arra, hogy független államot alakítsunk”. Puigdemont azt is kijelentette, hogy ha a szavazatszámlálás eredménye szerint az igenek győznek, a katalán parlament elé fogja tárni azt, és a parlament dönt róla, hogy kikiáltsák-e a függetlenséget. Az utolsó napokban készített kutatások szerint elsöprő többségben lesznek az igen szavazatok, vagyis a parlament korábban elfogadott döntése értelmében a parlament ebben az esetben egyoldalúan kikiáltja a függetlenséget. “Az Európai Unió nem fordíthatja el a fejét, megnyertük a jogot, hogy meghallgassanak minket” – fejezte be beszédét az utcai összecsapásokra is célozva ezzel.
- Mit szól a nemzetközi közösség? Az erőszakos jelenetek sokakat szólásra késztettek, de a nagy többség csendben maradt. Bár egyelőre csak kevesen nyilatkoztak, összeszedtük a legfontosabbakat:
Guy Verhofstadt, az EP Brexit-főtárgyalója: “Nem akarok beleszólni Spanyolország belügyeibe, de totálisan elítélem azt, ami ma történt Katalóniában.”
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök: “Bármit is gondolunk a függetlenségi mozgalmakról, mindannyiunknak el kell ítélnie azt, ami ma történt, a spanyol kormánynak pedig gyorsan hangnemet kell váltania, mielőtt komolyabb sérülések jönnek.”
Charles Michel, belga miniszterelnök: “Az erőszak sosem lehet válasz! Elítéljük minden formáját, és megismételjük kérésünket a politikai párbeszédre.”
Bruno Le Maire, francia gazdasági miniszter: “Spanyolroszág baráti állam, büszke néppel. Azt remélem, hogy a civilek közti béke hamarosan helyreáll az országban.”
A szavazatok számlálása után a katalán törvényhozásnak két napja lesz arra, hogy eldöntse, kikiáltja-e a függetlenséget, vagy sem.
