rendkívüli hír

Heten egy ágyban

Mi a baj a munkaerőközvetítéssel? Riportunk Romániában készült.

Éppen ezt olvassa:

Heten egy ágyban

Betűméret Aa Aa

Hazafelé tart Romániába a Nyugat-Európában dolgozó Alexandru és Ciprian. Céljuk egy kis falu Olténiában: Lungesti. Alexandru Spalatelut egy munkaerő-kölcsönző vette fel egy építkezésre, hogy tizenegy és fél eurós órabérért építsen irodákat a frankfurti repülőtér közelében. A történetben szerepel egy szerb vállalkozó, aki azóta eltűnt, meg egy románok által működtetett német strómancég. A végeredmény: Alexandru két hónapig a bérének a felét kapta meg, az azt követő fél évben viszont semmit.

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"Ha valaki a másik oldalára akart fordulni, akkor fordulnia kellett mindenkinek."

- Adtak nekünk némi zsebpénzt, hogy tudjunk venni ételt, először harminc-negyven-ötven eurót hetente – mesélte Spalatelu. – Később átálltak napi tíz euróra, ennyit kaptunk hatan. Tizennégy, tizenhat, vagy akár húsz órát is dolgoztunk naponta. Néha reggel hétkor kezdtünk, és dolgoztunk éjjel egyig. Egyrészt azért, hogy időben elkészüljünk, másrészt a pénz miatt: azt gondoltuk, minél többet, minél keményebben dolgozunk, annál több pénzt kapunk. Hát ez nem így lett.

Insiders: Posted workers from Romania

Alexandrut Laetitia Matarea-Türk húzta ki a csávából, akinek ez a munkája: az Igazságos Mobilitás nevű akciócsoport tagja, amelyet a német szakszervezeti konföderáció állított fel a becsapott külföldi munkások ügyeinek rendezésére. Az Euronews riportere Skype-on beszélt vele Romániából.

- Spalatelu urat és a kollégáit becsapta a munkáltatója. Nem fizették ki őket, összesen 55 000 euró kifizetését tartották vissza – foglalta össze a helyzetet Laetitia Matarea-Türk.

- Elmagyarázná, hogyan csapják be ezeket az embereket? Hogy működik ez a rendszer?

- A leggyakoribb módszer az, hogy nem fizetik meg a fogadó országban kötelező minimálbért, illetve az ott jellemző bérnél kevesebbet fizetnek, esetleg önhatalmúlag visszatartják a fizetés egy részét.

- Min kellene változtatni az Európai Unióban, hogy ez ne fordulhasson elő?

- Gazdasági szektorra tekintet nélkül korlátozni kellene a más tagállamban felvett, kiküldetésben dolgozók alkalmazásának lehetőségét. Az alvállalkozók számát korlátozni és ellenőrizni kellene. A tapasztalataink szerint az alvállalkozó-biznisz mindenütt megjelent, és nagyon megkönnyíti a külföldi munkavállalók kihasználását.

“Nem szabad megtűrni a fantomcégeket”

Az igazaságos Mobilitás akciócsoport évente hatezer külföldi munkás panaszát vizsgálja ki. Spalatelu megint csomagol, hiszen ezt tette egész életében. Napelemeket telepített Jordániában, kábelt fektetett Görögországban, járt Cipruson, Olaszországban és Németországban. Vajon mi üzenne az Európai Bizottságnak?

- Nem szabad megtűrni a fantomcégeket, sem Németországban, sem másutt – válaszolta Spalatelu. – Rabszolgaként tartják a külföldi munkásokat, románokat, bolgárokat, mindenféle nációt. A befogadó országokban a hatóságoknak ellenőrizni kell az alvállalkozó cégeket. Meg kell kérdezni: megkaptátok-e a pénzt a fővállalkozótól? Ha igen, kifizetitek a munkásokat? Igen? Akkor jó, dolgozzatok tovább. De ha nem, akkor lehet abbahagyni mindent, és lelépni.

Spalatelu ezúttal Olaszországba tart, ahol sofőrmunkát ajánlottak neki. Állítólag építőanyagokat kell fuvaroznia Róma és Milánó között. Önök szerint látott munkaszerződést, mielőtt elindult a kétezer kilométeres útra? Kapott bármilyen biztosítékot? Eltalálták, nem.

Heten egy ágyban

Alexandru Crisan és kis családja sincs könnyű helyzetben. A környéken nincs munka, de valahogy fel kell nevelni a nyolc hónapos Alessiát. Alexandru egy csomagkihordó cég alvállalkozójának dolgozott Németországban. Hajnali fél ötkor kezdett, rendszerint este kilencig dolgozott, és ez csak a legkisebb baj volt.

- A kisteherautókon román rendszám volt – mesélte Crisan. – Nem tudom, hogy volt-e egyáltalán biztosítás rajtuk. De azt tudom, hogy nekem nem volt biztosításom, és eléggé csodálkoztam, mert a kocsik tele voltak törött alkatrésszel. Az enyémen például nemigen működött a kézifék és a váltó sem. Én meg ott ültem egészségbiztosítás nélkül.

És nem ez volt az egyetlen rossz tapasztalata. Egy közvetítő összehozta egy olasz alvállalkozóval, aki régi laktanyaépületeket bontott Németországban. A szállás rettenetes volt. Konyha nem volt, így a folyosón kellett főzni.

- Tízen voltunk egyetlen szobában – emlékezett vissza Crisan. – Két ember aludt egy kis gyerekágyban. A nagy ágyban heten aludtunk. Annyira szorosan voltunk, hogy ha valaki fel akart kelni valamiért éjszaka, akkor előtte fel kellett mindenkit kelteni. és ha valaki a másik oldalára akart fordulni, akkor fordulnia kellett mindenkinek.

Senki nem látja át

Erich Mocanu most érkezett Németországból. A kétnyelvű volt magándetektív a bajba került román vendégmunkások őrangyalának tekinti magát. Erich, Alexandru és Ciprian elképesztő sztorikat mesélnek németországi kalandjaikról. Korrupt közvetítőkről mesélnek, műszakvezetőkről, akik verik a munkásaikat, bérleti díjat szednek a munkaruhákért vagy más mondvacsinált okból tartják vissza a fizetést.

- Ez azért lehetséges, mert a román munkásokat olyan rendszerben toborozzák, amit senki nem lát át – mondta Mocanu. – A legnagyobb gondot az alvállalkozók okozzák, mert senkinek fogalma sincs, hogy a munkások közül ki, mikor és hol dolgozik.

- Hogyan működik a csalást lehetővé tevő alvállalkozói szisztéma?

- A munkáltató elkerülheti az adózást Németországban, ha a munkásokat egy fantomcég alkalmazza, különösen az a jó, ha ez egy román cég, amely a román minimálbért fizeti az alkalmazottaknak a német helyett – válaszolt Erich. – Itt van például egy német csomagküldőnek dolgozó alvállalkozó szerződése, ami a román munkajogi szabályoknak felel meg. Napi nyolc munkaóra, havi 1450 lej – ez nagyjából háromszáz euró. A cégvezetőnek két vállalkozása van, az egyik Romániában, a másik Németországban. A német cégen keresztül szerződik a fővállalkozókkal, Romániában pedig munkásokat vesz fel. Németországban ezért nem fizet adót, se társadalombiztosítási vagy egészségügyi járulékot, sem nyugdíjjárulékot.

Mindenki pénzénél van

Cipriannak savas folyadék folyt be a védőkesztyűjébe, a seb elfertőződött. Kiderült, hogy nincs szerződése, nincs biztosítása. Ráadásul kiderült, hogy nem tudja bizonyítani, mennyi időt töltött bent.

- Egy belépőkártyával tudtam bemenni a húsüzembe – mesélte Ciprian Dehelean. – Csakhogy nem az én nevemre szólt, hanem valakiére, aki már rég nem volt ott. Miután én otthagytam a céget, odaadták valaki másnak. Szerintem a német munkáltató a hibás, mert hagyja, hogy ezek a csaló közvetítők folyamatosan hozzák be feketén a friss munkaerőt. Mindenki pénzénél van. A német munkáltatónak is jut a haszonból, a közvetítőknek is. A közvetítő becsapja a munkást, hogy megkapja a szerződést a fővállalkozótól. Ez nincs így rendben.

Enne ellenére Ciprian hamarosan újra útnak indul. Két ajánlata van: almaszedés Olaszországban és gipszkartonozás Franciaországban.