rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Megújuló energia Izlandon - lefúrni a "Föld szívébe"


futuris

Megújuló energia Izlandon - lefúrni a "Föld szívébe"

A megújuló energia iránt egyre nagyobb az érdeklődés Izlandon is. A tűz földjén, a geotermikus energia hazájában egy új fajta tecnológiai eljárást tesztelnek: 5 kilométer mély kutakat ásnak, hogy a felszínre hozzák az 500 fokos gőzt.
Ha minden jól megy, az így előállított elektromos áram mennyisége tízszeresére nő majd.

A Föld belsejében lévő forró víz és gőz hatalmas potenciált rejt az elektromos áram előállítása szempontjából. A Reykjanes-félszigeten ásták a világ legforróbb furatát, mélyebbre a szokásos két és fél kilométer mély geotermikus kútnál.

Elérték az úgynevezett “szuperkritikus gőz” szintjét. Ez óriási energiaforrás, amely eléri az 500 Celsius-fokot, és közel van a magma tározóihoz.

- Mélyebbre kell fúrnunk, és segítenünk kicsit a természetnek, hogy ki tudjuk nyerni a meleget a földből. Ha találunk folyadékot ezen a hőmérsékleten – ezt mi szuperkritikus körülménynek hívjuk -, és ha ezt a gázt a felszínre tudjuk vezetni a fúrólyukon át, akkor 30, 40 vagy akár 50 Megawatt teljesítményre is számíthatunk – magyarázta Gudmundur Ó. Fridleifsson, DEEPEGS, főgeológus.

Ez a célja az úgynevezett DEEPEGS (Deep Enhanced Geothermal System) európai kutatási projektnek, amelyet egy izlandi vállalatok által vezetett nemzetközi konzorcium végez. Növelni szeretnék a geotermikus rendszerek használatát Európában.

- Az Izlandon szerzett tapasztalatokat fel lehet használni Olaszországban, ugyanakkor ezek hasznosíthatók Japánban vagy Új-Zélandon is. Ugyanazt a technológiát használhatjuk. Ez egy tanulási folyamat. Szeretünk egymástól tanulni – tette hozzá a szakember.

A csapat egyik legnagyobb kihívása, hogy átlássanak a sziklákon, miközben tesztelik az új mélyfúrási technikákat. Figyelembe kell venni a talaj összetételét ahhoz, hogy elkerüljék a szerkezeti károkat és a biztonsági problémákat.

- Lefúrni az ismeretlenbe nagy kihívást jelent. Ma még nincsenek meg az eszközeink arra, hogy pontosan lássuk, min fúrunk keresztül. Szembesülünk a folyadék kémiai összetételének problematikájával, meg kell bírkóznunk a méretezéssel, a korrózióval és más hasonló problémákkal – mondta Albert Albertsson, mérnök, HS Orka.

Belefúrni a földkéregbe kockázatos művelet azért is, mert a fúrás áthatolhat a magma tározóján vagy kisebb rengéseket is okozhat, különösen a vulkanikus területeken.

- Próbáljuk minimalizálni a kockázatot, miközben geofizikai eszközöket használunk: felmérjük a vulkánokat, feltérképezzük a környéket és így tovább. Sok tudományos eszközt is bevetünk a konkrét fúrás előtt – hangsúlyozta Fridleifsson.

Felhozni a gőzt a bolygó forró belsejéből azzal jár, hogy olyan káros anyagok is a felszínre jutnak, mint a szén-dioxid, kén és más hasonlók.
Az izlandiak szerint fontos mindent újrahasznosítani.

- Ha egy dobozként tekintünk egy erőműre, meg kell vizsgálnunk minden forrást, ami bekerül ebbe a dobozba:az energiát, a forró vizet, a talajvizet. Úgy kell rájuk tekintenünk, mint értékes dolgokra, amiket nem szabad elpazarolnunk – vélte Albertsson.

A mélyfúrási technológia eredményei 2018 végére várhatók. Ha ezzel több energiát tudunk előállítani, mint a hagyományos geotermikus kutakkal, akkor kevesebb kútra lesz szükség ugyanakkora mennyiségű energia előállításához, és a környezetre gyakorolt hatás is kisebb lesz.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Paradicsom a sivatagban

futuris

Paradicsom a sivatagban