Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Külön képviselők a kivándorlóknak, és helyettes szavazók – így szavaznak a külföldön élők Európában

Access to the comments Kommentek
Írta: Pálfi Rita
Külön képviselők a kivándorlóknak, és helyettes szavazók – így szavaznak a külföldön élők Európában

<p>Ahogy közelednek a 2018-as választások Magyarországon, újra felmerült a külföldön élő magyar állampolgárok szavazási lehetőségeinek kérdése. <div style="width:280px; float:right; margin:20px;"> <div style="border-top: #333 3px double; border-bottom: #333 3px double; font-size:12px; padding-top:16px;"></p> <p><strong>Észrevétlenül került ki a törvényből”</strong></p> <p>“Az eredeti törvényben ugyanúgy szavazhattak volna levélben, mint a külföldi lakcímmel rendelkezők. A törvényt azonban júniusban módosították, és ebbe a módosításba is csupán egy zárószavazás előtti módosító javaslattal került az a rendelkezés, ami ezt a lehetőséget megszüntette. Így sem a parlamentben, sem a nyilvánosságban nem volt mód arra, hogy ezt a több százezer, külföldön dolgozó vagy tanuló választópolgárt érintő változást megvitassák. Az ő levélben szavazási lehetőségük így szinte észrevétlenül került ki a törvényből.” – mondta a Magyar Narancsnak, Szabó Máté Dániel, a <span class="caps">TASZ</span> szakmai igazgatója 2013-ban, az az év tavaszán elfogadott új választási eljárási törvényről.</p> </div> </div> <p>A jelenlegi szabályozás szerint azok, akik rendelkeznek magyarországi bejelentett lakcímmel, regisztálniuk kell a külképviseleti névjegyzékbe, és ezután szavazhatnak a konzulátusokon. <br /> Amennyiben nem rendelkeznek magyarországi bejelentett lakcímmel, szavazhatnak levélben. Ez viszont az jelenti, hogy „csak” listás szavazatot adhatnak le. Egyéni képviselőre választókörzetben lehet szavazni. <br /> Eszerint a külföldön élő magyaroknak, hogy ha bármilyen okból megtartották a magyarországi lakcímüket (például azért, mert tervezik, hogy hazatérnek előbb vagy utóbb, vagy más okból nem szeretnének megválni a személyi igazolványuktól), akkor ha nem olyan területen élnek, ahol a konzulátus van, utazniuk kell, hogy szavazhassanak. </p> <div style="width:280px; float:right; margin:20px;"> <div style="border-top: #333 3px double; border-bottom: #333 3px double; font-size:12px; padding-top:16px;"> <p><strong>Hányan szavaznak levélben?</strong></p> <p>A Nemzeti Választási Iroda mintegy 650 ezer tájékoztató levelet küld október második felében a magyarországi lakcímmel nem rendelkező felnőtt külhoni magyar állampolgároknak. De akár ennél többen is szavazhatnak. Ugyanis azok, akik legkésőbb októberig folyamodnak magyar állampolgárságért, még biztosan szavazhatnak – erről Mille Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja beszélt az <span class="caps">MTI</span>-nek.</p> </div> </div> <p>A Társaság a Szabadságjogokért a 2014-es választás előtt panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mely szerint <a href="http://ataszjelenti.blog.hu/2013/11/08/mindenkinek_vagy_senkinek_mit_gondoljunk_a_levelben_szavazasrol">alkotmányellenes az a megkülönböztetés</a>, hogy a magyar állampolgárságú, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok – az ún. külhoni magyarok – szavazhatnak levélben, míg a belföldi lakóhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok ezt csak az ország külképviseletén tehetik meg. Az <a href="http://helsinki.hu/wp-content/uploads/MHB-TASZ-EKINT_Valasztas_alkotmanyossaga_20140308.pdf">AB visszautasította a panaszt</a>, formai indokra hivatkozva. Az AB szerint a kifogásolt paragrafus csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőket ruházza fel a levélben szavazás jogával, és a panasz indítványozója nem ennek a csoportnak a tagja. Eközben a panaszt éppen emiatt adták be, mert a panaszost hátrányosan érinti az, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek jogában áll megtenni azt, amit neki nem.</p> <p><em>Megkérdeztük a lyoni székhelyű euronews tizenkét nyelvű csapatának uniós országból származó tagjait, nekik mit kell tenniük, hogy voksolhassanak. Máshol is ennyivel körülményesebb, esetleg lehetetlen a szavazás az (épp) külföldön tartózkodó álllampolgároknak az országgyűlési választásokon.</em></p> <p><strong>Ciprus</strong></p> <p>A külföldön élő ciprusiaknak is regisztrálni kell a választáshoz, de nem feltétlenül a konzulátuson kell szavazniuk, Görögországban és Angliában például annyira sokan élnek, hogy általában más szavazóhelyiséget is nyitnak a számukra.</p> <p><strong>Egyesült Királyság</strong></p> <p>Lehet postai úton szavazni, de külön felhívják a figyelmet arra, hogy a választó ügyeljen, hogy legyen elég ideje megkapni és visszaküldeni a szavazólapot. Emellett lehetősége van rá, hogy felhatalmazzon valakit, hogy voksoljon helyette. Itt annyi lehet a nehézség, hogy olyan embert kell kiválasztani, aki ugyanabban a körzetben van regisztálva, ahol a külföldön élő/tartózkodó szavazó. </p> <p>Érdekesség, hogy az angoloknál létezik egy időkorlát : azok, akik több mint 15 éve külföldön élnek, nem szavazhatnak.</p> <p><strong>Franciaország</strong></p> <p>Tizenegy választókerület van a Föld különböző pontján élő franciák számára. 11 képviselőt választanak a parlament alsóházába, 12 szenátort a szenátusba. Angliához hasonlóan a franciák választhatnak maguk helyett szavazót, ha valamiért nem tudnák leadni a voksukat. Elvileg a parlamenti választásokon lehet interneten is szavazni, azonban idén a hackertámadásokra hivatkozva erre nem volt lehetőség.</p> <p><strong>Görögországban</strong></p> <p>Bár az alkotmány szerint évtizedek óta megilletné a külföldön élő görögöket a szavazás joga, de az ehhez szükséges törvényt a mai napig nem foagdta el a görög parlament. Így a görögök kénytelenek hazautazni, ha voksolni szeretnének. A külföldön élő görögök szavazási jogáért évek óta küzdenek, több párt is ígéretett tett már ennek megoldására, de egyelőre nem történt változás.</p> <p><strong>Németország</strong> </p> <p>Lehet levélben szavazni, csak még időben kell jelezni ott, ahol legutóljára szavaztott/regisztrálva van. A 2013-as választáshoz képest várhatóan lényegesen többen választanak így idén. Ugyanis hat héttel a választás előtt kétszer annyi külföldön élő német regisztrált a választásra. A német szabályok szerint csak azok németek jogosultak szavazni, akik a szavazást megelőző 25 évben, minimum egy legalább három hónapos időszakot Németország területén éltek (és elmúltak már 14 évesek ekkor). Azok a németek, akik nem felelnek meg ennek a feltételnek, de megfelelő alapossággal figyelik a német belpolitikát, és/vagy az személyesen érinti őket, akkor voksolhatnak.</p> <p><strong>Olaszország</strong></p> <p>Szintén kifejezetten külföldről megválasztott képviselőkre szavazhatnak. Hat mandátumról dönthetnek a 315 fős Szenátusban és 12 sorsáról a 630 fős Képviselőházbanlevélben is, ehhez regisztálniuk kell a külföldi szavazóadatbázisban. Ha valaki ideiglenesen tartózkodik külföldön (minimum három hónapjot, akkor a saját településükön igényelhetik, hogy szintén postai úton leadhassák a voksukat. Természetesen lehet szavazni a konzulátuson vagy a követségen. “Érdekesség, hogy azoknak az olaszoknak, akiknek az országban, ahol élnek, nincs olasz külképviselet, és/vagy a helyi viszonyok nem teszik lehetővé a biztonságos szavazást levélben, haza kell utazniuk, az állam az utazás költségeinek 75 százalékát megtéríti.”</p> <p><strong>Portugália</strong></p> <p>A külföldön élőknek regisztrálni kell, és lehet levélben szavazniuk. Annyiban különleges a helyzetük, hogy saját jelöltjeik vannak. Kettő-kettő külföldről megválasztott képviselő van az Európán kívül illetve az Európán belül élőknek (összesen 230 fős a parlament).</p> <p><strong>Spanyolország</strong></p> <p>Szintén lehetséges a levélben szavazás a külföldön élő spanyolok számára. Nekik annyi a megszorítás, hogy csak a Kongresszus összetételébe szólhatnak bele, a Szenátuséba nem. A postai úton való szavazást igényelhetik azok a spanyol állampolgárok is, akik csak ideiglenesen tartózkodnak külföldön, de személyesen kell leadni az erre vonatkozó kérelmüket a követségen.</p> <p>Az EU országok állampolgárai közül egyedül a görögök, az írek és a máltaiak számára nincs lehetőség az ország területén kívülről szavazni.</p>