rendkívüli hír

rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az űrkutatás legendái - Szputnyik: sosem felejtjük el az elsőt


space

Az űrkutatás legendái - Szputnyik: sosem felejtjük el az elsőt

Hatvan évvel ezelőtt állt Föld körüli pályára a Szputnyik, az első ember készítette űrjármű. Szovjet űrlegendák sora követte: Lajka kutya, Jurij Gagarin, Alekszej Leonov – akiknek az öröksége ma is él.

Minisorozatunkban, az űrkutatás legendáiban rendszeresen megemlékeztünk erről, és most a Space teljes adását ennek az apró szerkezetnek szenteltük, ami megváltoztatta a világot.

Az RSC Energija múzeumában vagyunk, ez az állami vállalat építette a világ első műholdját, a Szputnyik1-et. Ebben az űrkutatási relikviákkal teli kincsesraktárban van egy 1957-ben készült tartalék Szputnyik is.

A múzeumban Alexander Kalerij űrhajós, az Orosz Föderáció Hőse vezetett körbe.

- Az R7-es rakéta első néhány kilövése után az a döntés született, hogy a lehető legegyszerűbb Szputnyik menjen az űrbe – mesélte Kalerij. – Ne legyen rajta tudományos felszerelés, csak akkumulátorok, hőszabályozó rendszer és egy átviteli modul.

A Szputnyikot 1957 október negyedén lőtték ki, és 98 percenként megkerüli a Földet. Egyszerű és hatékony, mindössze egy egyszerű üzenetet sugároz Oroszországtól a világnak.

- Azt hiszem, ez érzelmileg is nagyon fontos volt a szovjet embereknek, mert óriási áttörés volt, bizonyíték a látványos technikai fejlődésre, és a Szergej Korolev vezette tudományos programok sikerét is igazolta – mondta Igor Komarov, a Roszkozmosz igazgatója. – Közösen létrehoztak egy olyan űripart, amely sok területen a mai napig világbajnok.

60 évvel ezelőtt a hír rakétagyorsasággal terjedt.

- Ez óriási esemény volt, az űr meghódításának kezdete, ráadásul a szovjetek által, amit senki nem látott előre – mesélte Roger-Maurice Bonnet, az ESA volt tudományos igazgatója. – Nyilván azt vártuk, hogy az amerikaiak lesznek az első, meg is csinálták nem sokkal később, de az összes nyugati fővárosban általános volt a pánik, hogy az oroszok ezt meg tudták csinálni.

- A Szputnyik nagyon fontos volt, ezzel indult az űrverseny az Egyesült Államok és a Szovjetunió között – helyezte perspektívába az eseményt John Krige tudománytörténész. – Ennek a jelentőségét gyakran félreértik, azt hiszik, a műhold miatt volt ez fontos, de a Szputnyik esetében a fő fenyegetést a rakéta jelentette, amivel pályára állították. Egy szovjet fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakéta volt, egy hónappal korábban próbálták ki, és története során először az Egyesült Államok fenyegetve érezte magát.

Szergej Korolev és munkatársai fokozták a tempót. Kevesebb mint egy hónappal a Szputnyik 1 után az űrbe küldték a Szputnyik 2-t a Lajka nevű kutyával a fedélzeten. Lajka volt az első élőlény az űrben – bár a felszállás után rövid idővel elpusztult a forróságtól. A még élő kortársak rendkívül ambíciózus időkre emlékeznek vissza.

- A kormány elkészítette az űr felfedezésének programját. Ebben a dokumentumban szó volt Holdra szálló automata űrállomásokról, Mars- és Vénusz-expedíciókról, szó volt emberes űrrepülésről, Emberről a Marson, a Vénuszon és a Holdon, valamint űrállomásokról ezeken az égitesteken – sorolta Kalerij. – Szeretném aláhúzni, hogy ekkor 1959 decemberét írtunk.

Így kezdődött az oroszok sikerszériája. Az első ember az űrben, az első nő az űrben, az első űrjármű a Holdon, az első űrséta, az első szonda a Vénuszon, az első puha landolás a Marson. De az amerikaiak a holdraszállással egyre szorosabban felzárkóztak.

A Szputnyik öröksége ma is él: a nemzetközi űrállomásra tartó minden asztronauta ugyanabból a bajkonuri űrközpontból indul el, mint anno a Szputnyik. Az orosz űrügynökségnek, a Roszkozmosznak számos új projektje van. Ott van például a Föderáció mélyűr-kapszula, vagy az új Vosztocsnij kilövőállomás Kelet-Oroszországban. Az űrversenyből időközben együttműködés lett.

- Most már nem az a fontos, hogy melyik területen vagyunk elsők – mondta a Roszkozmosz igazgatója. – Az számít, hogy mi a közös cél a partnereinkkel. Az igazi áttörések közös elérése számít. Ilyen az ExoMars küldetés második fázisa. 2020-ban lesz a kilövés, az előkészítés legaktívabb szakasza zajlik. De ilyenek a Hold-küldetések is, amelyekkel közelebb kerülünk az újabb holdraszálláshoz, és egy ember által lakható holdbázishoz.

Ezekre a küldetésekre feltehetően a Szputnyik mérnökei és tudósai is büszkék lennének, akiknek a víziója és ambíciója ma is inspirálja az űripar szereplőit.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Egy 60 éves aktív űrhajós

space

Egy 60 éves aktív űrhajós