rendkívüli hír

Kisokos a német választásról

Tudta, hogy a németek kétszer szavaznak az általános választáson? És azt, hogy a parlamenti helyek száma változó? Melyek a legkülönlegesebb pártok, és miért kampányolnak? A válaszokat megtalálja kisokosunkban.

Éppen ezt olvassa:

Kisokos a német választásról

Betűméret Aa Aa

Mikor van a választás?

A német választók szeptember 24-én vasárnap mennek el voksolni.

Mettől meddig lehet szavazni?

Reggel nyolctól este hatig vannak nyitva a szavazóhelyiségek.

Hányan szavaznak?

Körülbelül 61 és fél millió német választópolgár van. A hivatalos adatok szerint 400 000-rel kevesebb voksoló van, mint a legutóbbi választáson 2013-ban. A nemek szerinti eloszlás: 31,7 millió nő és 29,9 millió férfi. Három millió első szavazó van.

A szavazás nem kötelező.

A választópolgárok a lakhelyüknél szavaznak, levélben kapnak értesítést, amelyben szerepel az is, hogy melyik szavazóhelyiségbe kell menniük.
Hat héttel a választás előtt kétszer annyi külföldön élő német regisztrált a választásra, mint 2013-ban, ők szavazhatnak levélben is, ha időben jelzik.

Miért van két szavazás?

Ahogy a magyarok a parlamenti választásokon, úgy a németek is kétszer ikszelhetnek.

„Erststimme” vagy az első szavazat. Ezzel a körzetben induló jelöltek közül lehet választani. Németország 299 választókörzetre van feloszva. Az a jelölt, aki a legtöbb voksot kapja, automatikusan bekerül a parlamentbe, szóval 299 törvényhozót a körzetekből szavaznak Berlinbe. Egy választókörzethez körülbelül 250 000 választópolgár tartozik.

„Zweitstimme” vagy a második szavazat. Bár a neve mást sugall ennek a voksnak nagyobb a hatása. Ezzel az iksszel pártot választanak. A párt által a Bundestagba küldött képviselők a regionális választói lista alapján lesznek kiválasztva. Minden párt annyi képviselői helyet kap a Bundestagban, ahány százalékát kapták a voksoknak a második szavazaton. Például a szavazatok negyven százalékát megszerző pártnak negyven százaléknyi képviselője lesz a törvényhozásban.

Megosztott szavazatok

Lehet más párt jelöltjére leadni az első szavazatot, mint amelyik pártra a második szavazatot adják. De érdekes módon, ha az első szavazáson nyertes jelölt független, akkor nem számolják meg a második szavazatot. Ezzel a szabállyal akarják megakadályozni, hogy egy adott szavazónak kétszer akkora befolyása legyen a Bundestag összetételében. Igaz, rendkívül ritka, hogy egy független jelölt nyerni tudjon.

A kompenzációs mandátumok rejtelmei

A német parlamentben összesen 598 hely van. Ebből 299 képviselőt közvetlenül választanak meg a körzetekben. Minden párt arányosan annyi helyet kap a Bundestagban, ahány százalékát kapták a második szavazatnak.
Így ha egy pártból több képviselő kerül be közvetlen módon a törvényhozásba, mint amennyi a második szavazatból, ezt hívják „túlnyúlásnak”, amit kompenzál a rendszer. Például ha a pártnak a második szavazatok aránya szerint 5 mandátum járna, de 6 képviselő jutott be a közvetlen választáson, akkor ez a hatodik hely, amit kompenzálni kell a rendszernek.

Azért, hogy megtartsák a helyek szétosztásában az arányokat a többi pártnak adnak plusz helyeket. Ennek a túlnyúlásnak és a kiegyenlítésének a következménye, hogy a legutóbbi választás után 630 tagú lett a Bundestag az 598 helyett.

Választási küszöb

A parlamentbe kerüléshez a második szavazatok öt százalékát vagy három egyéni képviselői mandátumot kell megszereznie a pártoknak.

Ki választja a kancellárt?

A Bundestag képviselői döntenek a kancellár személyéről, akit a német elnök jelöl ki. Ennek a politikusnak abszolút többségre van szüksége ahhoz, hogy megszavazzák.

Lelkes szavazók a németek?

A legutóbbi, 2013-as választásokon 71,5 százalék volt a részvételi arány. Az 1998-as választások óta folyamatosan csökken a voksolók aránya, akkor 82,2 százalék járult az urnákhoz. A rekordrészvétel az 1972-es választásokon volt, mikor a német szavazók 91,1 százaléka voksolt (az NSZK-ban).

Mennyire megbízhatóak a közvélemény-kutatások?

A legutóbbi két választáson (2009-ben és 2013-ban) az előrejelzések elég pontosak voltak. A két legmegbízhatóbb intézet (az Allensbach és az Emnid) egy-két százalékos eltéréssel megjósolta a végeredményt.
A szeptemberi választások előrejelzése szerint Angela Merkel pártja a CDU/CSU (kereszténydemokraták) a voksok 38,8 százalékára számíthat, míg Martin Schulz és az SPD (szociáldemokraták) 24 százalékon áll. A liberális FDP 9 százalékkal, épphogy csak megelőzi a szélsőbaloldalra sorolt Baloldali Pártot (8,5 százalék) és a jobboldali populista AfD-t (8 százalék). A Zöldek nem sokkal maradnak el ettől a hármastól, a szavazók 7,3 százalékára számíthatnak, és 4,5 százaléka a választóknak egyéb pártoknak adja a voksát.

Kik a főbb jelöltek, és mit akarnak/ígérnek?

Összesen 42 párt indul az idei német választáson, de nem mindegyik indul az összes tartományban. Nyolc párt csak egyéni jelölteket indít.

Ki a két fő esélyes a kancellári címre?

Angel a Merkel (CDU/CSU)

Minden közvélemény-kutatás szerint a 62 éves Angela Merkel újrázhat a kancellári poszton, ez lehet a negyedik ciklusa.

A CDU/CSU ígéretei:

- a menekültválság nem ismétlődhet meg: a cél alacsony szinten tartani a menekültek számát – a szülőknek joguk lesz visszatérni teljes munkaidős állásba a szülési szabadság után – megemelik havi 25 euróval a gyereknevelési támogatást (most 192 euró jár havonta gyermekenként) – az ország GDP-jének a két százalékát fordítják katonai kiadásokra

Martin Schulz (SPD)

Az ember, akit a legtöbb európai Brüsszelből, az Európai Parlament volt elnökeként ismer, sok szociáldemokratának visszaadta a reményt. Úgy tűnik, hogy nem tudott megfelelni a magas elvárásoknak, az előrejelzések szerint ugyanis nem fogja tudni leváltani Merkelt.

A SPD ígéretei:

- ingyenes napközbeni ellátás minden gyerek számára – törvénytervezet a nők és a férfiak fizetésének a kiegyenlítéséről – több rendőr, több kamera a közterületeken – kevesebb katonai felszerelést exportálnak – kiterjesztenék a választójogot s 16 éves korra – kevesebb rövid idejű szerződés a munkavállalóknak

Milyen koalíciós lehetőségek lehetnek?

Négy reális forgatóköny van. Az egyik a jelenlegi felállás, azaz nagykoalíció CDU/CSU-SPD. De elképzelhető, hogy a kereszténydemokraták a liberálisokkal alakítsanak kormányt (CDU/CSU-FDP) vagy a zöldekkel (CDU/CSU-Grüne). Nem teljesen kizárt az úgynevezett Jamaika-koalíció sem: a kereszténydemokraták a liberálisokkal és a zöldekkel kötnének koalíciót (az elnevezést a jamaikai zászló színei miatt kapta, a CDU/CSU a fekete, a liberálisok a sárga, és a Zöldek a zöld színt használják). Merkel pártja kizárta az együttműködést a szélsőbaloldali Linke és a populista jobboldali AfD párttal.

A szokásostól kicsit eltérő pártok

- a Violaszínűek Pártja (Die Violetten) a spirituális politizálásért – Kertiparti Magdeburgból (Magdeburger Gartenpartei), a párt tiltakozik 162 kert megsemmisítése ellen – Feminista Párt (Feministische Partei – DIE FRAUEN) – A V³-párt (V-Partei³) – a változás (Veränderung), a vegetáriánusok és a vegánok pártja – A városi (The Urban) névre keresztelt hip hop párt – a Józan Ész párt