Szegénység, menekültügy, nők helyzete: háttérbeszélgetések a német választások megértéséhez.
Németország választ. Az ország gazdasága stabil a munkanélküliség alacsony. De a gazdag Németországban növekszik a szegénység is, több százezer bevándorlót kell integrálni, és tenni kellene valamit a nők hátrányos munkaerőpiaci helyzetével is. Ezekret a témákat érintjük a Global Conversation német választásoknak szentelt adásában.
A párhuzamos társadalom önmagában nem baj
Jagoda Marinić Németországban született, a szülei horvát bevándorlók voltak. A heidelbergi összevont bevándorlási hivatal és szolgáltató központ interkulturális osztályának vezetője, publicista. A wilkommenskultur-ról, a menekültek integrációjáról, és a korábbi bevándorlási hullámokról beszélgettünk vele.
-Vannak országok, ahol léteznek párhuzamos társadalmak, és ez része a városképnek – mondta Marinić. – Gondoljunk csak a New York-i Chinatownra vagy az olasz negyedre. Ezt a németek ott teljesen normálisnak találják, Németországban viszont elutasítják. Szerintem az államnak meg kell határoznia, meddig terjed a mozgástere azoknak az itt élőknek, akik egy másik kultúrának is részesei, vagy mennyiben nem fér össze ez a kultúra a német alkotmánnyal, és akkor ezekben az ügyekben szigorúan közbe kell lépni. Ha Németország nem akarja, hogy Köln egy bizonyos városrészében csak egy adott népcsoport tagjai lakjanak, akkor át kell strukturálni a várost úgy, hogy a társadalmak keveredjenek, nem pedig utólag kritizálni a kialakult helyzetet. ### Először el kell jutni a munkaerőpiacra
Németország Európa legnagyobb gazdasága és exportőre. A gazdaság virágzik, a jelenlegi trend az előrejelzések szerint folytatódni fog. Ugyanakkor Németországban nő a szegénység és az egyenlőtlenség is. A kritikusok szerint a javuló foglalkoztatási adatok mögött alulfizetett, kiszolgáltatott munkahelyek állnak, amelyek a puszta létfenntartást is alig teszik lehetővé, nem hogy az emberhez méltó életet. Az IFO gazdasági kutatóintézet elnökével, Clemens Fuest-tel beszélgettünk, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az ország legbefolyásosabb közgazdásza.
- Szerintem az, hogy Néámetországban nőtt az alacsony jövedelmű alkalmazottak száma, nem kudarc, ahogy sokan beállítják, hanem siker, amiért a világ irigységgel tekint Németországra – mondta Fuest. – Ugyanakkor ennek az az ára, hogy az alacsony jövedelműek bére lassabban nő, mint a magasan képzett munkaerőé.
- A Hartz-féle reformok nyomás alá helyezték a munkanélkülieket, hogy keressenek munkát. Ez volt a cél – folytatta Fuest. – Az bizonyított tény, hogy aki dolgozik, boldogabb és egészségesebb, mint aki nem. Éppen ezért a reformok helyénvalóak voltak. Lehet ezeket kritizálni, de akkor fel kell tenni a kérdést, hogy mit akarunk? Hogy ezek az emberek legyenek megint munkanélküliek? Ez az alternatíva, nem az, hogy hirtelen megtáltosodnak, termelékenyebbek lesznek és jobb fizetést kapnak.
Nők helyzete: még sok a tennivaló
Miközben a német gazdaság virágzik, ebben a gazdag és fejlett országban meglepő módon a nők súlyos munkaerőpiaci hátrányoktól szenvednek. Egy OECD-tanulmány szerint még mindig a férfiak keresik meg egy átlagos német család jövedelmének 75%-át. Erről beszélgetünk Jutta Allmendingerrel, a berlini társadalomtudományi központ elnökével.
- A statisztikákból kiderül, hogy a német nők ma már jobban képzettek, mint a férfiak, és ezen a téren nem maradunk el más európai országoktól – mondta Allmendinger. – Csakhogy amikor jönnek a gyerekek, elkezdődik a beszélgetés, hogy ki maradjon otthon. Márpedig a a német munkaerőpiac erősen bünteti azokat is, akik kivonulnak onnan egy időre, és azokat is, akik részmunkaidőben dolgoznak. Aki részmunkaidőben dolgozik, az soha nem lesz közép- vagy felsővezető, az befejezte a karrierjét. Olyan vállalatok kellenek, amelyek támogatják a nőket abban, hogy igazi karriert fussanak be, és családbarát munkakörülmények vannak. Még rengeteg a tennivaló, például sokkal több bölcsőde és óvoda kell.