Hátborzongatóan aktuális az angol királynő régen megírt világháborús beszéde

HIRDETÉS

II. Erzsébetnek tulajdonképpen már 1983 óta készen van a beszéde arra az esetre, ha kirobban a harmadik világháború. Harmincnégy évvel ezelőtt, mikor a hidegháborús konflikus a tetőfokára hágott, márciusban mondta volna el.
Szerencsére ezt nem kellett megtennie.

Az Egyesült Királyság kormányzati iratokra vonatkozó harmincéves szabályának megfelelően a teljes szöveget elérhetővé tette a Nemzeti Archívum, és nyilvánosságra hozta a BBC. A beszédtervezet egyébként egy katonai gyakorlat keretein belül készült.

Annak ellenére,hogy harminc ével ezelőtt íródott, hátborzongatóan érvényes egy napjainkban kitörő háborúra is.

A beszéd elején Erzsébet hagyományos karácsonyi beszédére utal vissza, mikor még mindenki a családi körben töltött karácsony melegét élvezte, és a háború borzalmai távolinak tűntek. Majd felidézi azt a pillanatot, mikor Nagy-Britannia belépett a második világháborúba Németország ellen, mondván: “most a háború őrülete újra elárasztja a világot és bátor országunknak újra fel kell készülnie, hogy dacolva minden eséllyel, túléljen”.

“Soha nem felejtem el azt a szomorúságot és büszkeséget, amit éreztem, mikor húgommal a gyerekszobában apám lelkesítő szavait hallgattam a rádióban azon a végzetes napon, 1939-ben. Egy másodpercig sem gondoltam volna, hogy ez a komoly és szörnyű feladat egyszer rám fog hárulni” – folytatódik a beszéd.

A királynő hangsúlyozza, hogy az igazi ellenség a rossz célra fordított technológia, és arra kéri az embereket, hogy maradjanak erősek.

“Tudjuk, hogy a ránk leselkedő veszély jóval nagyobb, mint eddig bármikor hosszú történelmünk során. Az ellenség nem egy katona a fegyverével, nem egy városaink felett lebegő léghajó, hanem a rossz célra fordított technológia gyilkos ereje. De bármilyen borzalmak is várnak ránk, mindazok a képességeink, amik már kétszer is segítettek minket megvédeni a szabadságunkat ebben az évszázadban (a huszadikban), most is az erősségeink lesznek. Férjemmel együtt mi is osztozunk a rettegésben, melyet azok a családok éreznek országszerte, akiknek fiai és lányai, férjei és fivérei katonaként a hazájukat szolgálják.”

Mikor a beszédet írták, András herceg 23 éves volt, és helikopterpilótaként már részt vett a Falkland-szigetek elleni háborúban. Ezért került bele a királynő beszédébe egy utalás, mely szerint szeretett fia, András is harcban áll az egységével, és imádkoznak érte.

A beszéd bátorító és együttérző szavakkal zárul.

“Ezek a szoros családi kötelékek a legnagyobb védelmünk az ismeretlen ellen. Ha a családok egységesek maradnak, és menedéket adnak azoknak, akik egyedül vannak és védtelenek, akkor országunk életben maradási vágya törhetetlen. Ezért az üzenetem számotokra egyszerű. Segítsetek azoknak, akik nem tudnak magukon segíteni, vigasztaljátok meg a magányosokat és a hontalanokat. Ahogy összetartva küzdünk az új gonosz ellen, imádkozzunk honfitársainkért és jóllétükért, bárhol is vannak. Az Isten áldja mindnyájukat.”