rendkívüli hír

Betartotta-e Juncker tavalyi ígéreteit?

Juncker tavalyi beszédekor Európa "pulzusa az egekben volt": a brexittel, a populizmussal és a menekültválsággal. Sikerült-e betartani ezek ellenére is tavaly ilyenkor tett ígéreteit?

Éppen ezt olvassa:

Betartotta-e Juncker tavalyi ígéreteit?

Betűméret Aa Aa

Mi változott Jean-Claude Juncker tavalyi beszéde óta? Betartotta-e ígéreteit az Európai bizottság elnöke?

Az Unió széttöredezettsége

Mit mondott? Soha nem láttam még az Európai Uniót ilyen széttöredezettnek, és soha nem láttam még ilyen kevés közös vonást a tagjai között. Nagyon fontos döntést kell most meghoznunk. Hagyjuk-e, hogy elhatalmasodjon rajtunk a frusztráció nagyon is természetes érzése? Depresszióba akarunk-e süllyedni mindannyian? Végig akarjuk-e nézni, amint az Unió a szemünk láttára szétesik?

Az Unió helyzete 2016-ban

Építsünk egy jobb Európát – amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot? Vagy inkább azt mondjuk: talán most van itt az ideje, hogy összeszedjük magunkat. Talán most van itt az ideje, hogy nekigyürkőzzünk, és megkettőzzük, megháromszorozzuk erőfeszítéseinket. Talán most van szüksége Európának minden eddiginél határozottabb vezető szerepre ahelyett, hogy a politikusok sorban elhagyják a hajót.

Mi történt?: Az Európai Unió kohéziójának növelésében Juncker kezei kissé meg voltak kötve – mondta Judy Dempsey, Carnegie Europe munkatársa az euronewsnak. “Ami változott, az a jó érzés, amit a francia választások hoztak, és az, hogy a hollandok felülkerekedtek a problémáikon, de ezek még nem tették egységessé Európát” Az elemző szerint a brexit után világos, hogy a kétsebességű Európa lesz az integráció következő lépése, ami nem segít a tördezettség enyhítésében.

Dempsey hozzátette, hogy a sokszor a francia-német tengelyhatalom moderátoraként működő Nagy-Britannia elvesztése elidegeníti az olyan euroszkeptikus országokat, mint például Lengyelország és Magyarország. Mindkét ország összetűzésbe került Brüsszellel az utóbbi hónapokban.

Lehet, hogy a töredezettség szelektív – ez a problémától függ. “De azt gondolom, hogy ezt a töredezettséget egyre inkább kompenzálják az Európával szembeni fenyegetések felismerése, mint a terrorizmus, a biztonság, vagy a Kínával való boldogulás. Ezek a hosszú távú kérdések egyesítik a legtöbb európai államot.” – foglalta össze Dempsey.

Gazdasági problémák

Mit mondott? Mindenekelőtt el kell ismernünk, hogy Európában sok a megoldatlan probléma. Ehhez semmi kétség nem fér. Kezdve a magas munkanélküliséggel és a társadalmi egyenlőtlenségekkel, a tornyosuló államadósságon és a menekültek hatalmas kihívást jelentő integrációján át egészen a bel- és külföldön a biztonságunkat fenyegető valós veszélyekig – korunk egymást érő válságai minden európai tagállamot érintenek.

Mi történt?
Bár az vitatható, hogy mekkora hatása van Junckernek és az Európai Bizottságnak a kulcsfontosságú gazdasági mutatókra, de a statisztikák azt mutatják, hogy ez egy jobb év volt.

Az EU-n belül a munkanélküliség aránya 8,4 százalékról (tavaly szeptemberi érték) 7,7 százalékra csökkent (2017 júliusára). Összehasonlításképp: az USA-ban 4,4 százalék volt idén júniusban a munkanélküliek aránya, 2016 nyarához képest fél százalékkal csökkenve.

Az ifjúsági munkanélküliség, az unió súlyos problémája a gazdasági válság óta, a 2016 szeptemberi 18,3 százalékos arányról idén júliusra 16,9 százalékra csökkent.

Nincsenek adatok a társadalmi egyenlőtlenségek mérésére az elmúlt évben, megnézhetjük viszont az államháztartási hiányt a GDP arányában. Ez 91,2 százalék volt a 2016 második negyedévében, és 89,5 százalékra csökkent 2017 első negyedévére. Az unió GDP-je 2,1 százalékkal növekedett az első negyedévben, 2016 első negyedévéhez hasonlítva.

Az elmúlt 12 hónap jó volt a gazdasági növekedés, a munkanélküliség és a munkahelyek létrehozásának tekintetében – mondta Guntram Wolff, az európai gazdaságra specializálódott Bruegel elemző intézet vezetője.

“Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy az ifjúsági munkanélküliség és a hosszú távú munkanélküliség már nem problémák.”

Az Európai Központi Bank jó munkát végzett a kereslet és a fellendülés támogatásában – tette hozzá Wolff. “Ezek a banki ügyek közvetlen hatással vannak a gazdagsági egyenlőtlenségekre és a munkahelyek létrehozására. Ezekben a kérdésekben vegyesebb a kép” – mondta az Euronewsnak.

Nagyobb-e a szolidaritás Európában?

Mit mondott? Nagyon sok szociálisan érzékeny európai fiatal hajlandó jelentős társadalmi hozzájárulást tenni, és ezzel előmozdítani a szolidaritást. Lehetőségeket teremthetünk számukra, hogy ezt megtehessék. A szolidaritás az az összekötő erő, amely egyben tartja Uniónkat.

A „szolidaritás” szó 16 alkalommal fordul elő a Szerződések szövegében, amelyeket valamennyi tagállamunk elfogadott és megerősített. Európai költségvetésünk a pénzügyi szolidaritás élő bizonyítéka. Lenyűgöző szolidaritást tapasztaltunk, amikor európai szankciók együttes alkalmazására került sor Oroszország nemzetközi jogsértésekor. Az euró ugyancsak a szolidaritás kifejezése. Fejlesztéspolitikánk a szolidaritás erős külső jele.

És amikor a menekültválság kezeléséről van szó, megtapasztalhattuk a szolidaritás első jeleit. Meggyőződésem, hogy sokkal több szolidaritásra van szükségünk. De azt is tudom, hogy ezt önként kell nyújtani, szívből kell jönnie – erőltetni nem lehet. Gyakran akkor vagyunk a leginkább szolidárisak, amikor vészhelyzetekkel szembesülünk.

Ebben a szellemben tesz ma javaslatot a Bizottság az Európai Szolidaritási Hadtest felállítására. Unió-szerte a fiatalok önkéntes segítséget nyújthatnak majd ott, ahol arra a legnagyobb szükség van, olyan krízishelyzetekben, mint a menekültügyi válság vagy a közelmúltbeli olaszországi földrengések. Szándékaim szerint az Európai Szolidaritási Hadtest még idén létrejön és működőképessé válik. 2020-ban pedig azt szeretném látni, hogy már 100 000 európai fiatal vesz részt benne.

Mi történt?
A menekültválság rávilágított a fennálló megosztottságra az EU-n belül, különösen Lengyelország és Magyarország esetében.

Az Európai Ifjúsági Fórum (EYF) szerint azonban a fiatalok támogatják Juncker erőfeszítéseit az európapártiak erősebb generációjának felnevelésére, nevezetesen az Európai Szolidaritási Hadtest felállításával.

Az ötlet az, hogy a fiatalok könnyedén találhassanak önkéntes projekteket mind hazájukban, mind az EU más országaiban.

Andrea Casamenti, az Európai Ifjúsági Fórum (EIF) tagja azt mondta, hogy a kezdeményezés tulajdonképpen a már létező Európai Önkéntes Szolgálat továbbgondolása. Ezért nem igazán jár nagy elismerés Junckernek azért, mert ilyen gyorsan fel tudták állítani. Casamenti szerint az, hogy 2020-ig 100 ezer fiatal jelentkezzen, optimista volt. De hozzátette, hogy általánosságban támogatják a kezdeményezést.

Egyesek szerint azonban az aggodalomra ad okot, hogy a fiatalok nem vesznek eléggé részt a program működésének megtervezésében, derül ki az EIF ügyben tett állásfoglalásából.