NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Negyven éve használták utoljára a guillotine-t Franciaországban

Negyven éve használták utoljára a guillotine-t Franciaországban
Szerzői jogok 
Írta: Pálfi Rita
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Bár a történelemből tanultak a francia forradalomhoz tapasztják a nyaktiló használatát, az országban az első Csillagok háborúja film premierjekor végeztek ki utoljára embert ezzel a módszerrel.

HIRDETÉS

Október 10-e a halálbüntetés elleni küzdelem napja Európában. A kontinensen ma már csak Fehéroroszországban hoznak és hajtanak végre halálos ítéletet. De nem volt ez mindig így, az európai országok az utóbbi négy-öt évtizedben törölték el a halálos ítéletet.

Az utolsó kivégzés Nyugat-Európában

Franciaországban 1939-ben volt az utolsó nyilvános kivégzés, de 1977-ig végrehajtottak még halálos ítéleteket guillotine-nal, azért így, mert ezt a módszert gyorsnak és viszonylag humánusnak tartották. A franciák 1981-ben törölték el a halálos ítéletet.

Az 1977 szeptemberében kivégzett Hamida Djandoubi tunéziai bevándorló volt. A férfit volt barátnője elrablásáért, megkínzásáért és megöléséért ítélték el Marseille-ben. A védelem arra épített, hogy Djandoubi depresszióban szenvedett, miután egy balesetben elveszette lába egy részét, de nem tudták ügyfelüket megmenteni a halálos ítélettől.

A 40 évvel ezelőtti kivégzés volt az utolsó végrehajtott halálos ítélet Nyugat-Európában, és a világon az utolsó guillotine-nal.

Magyarországon 29 éve nincs kivégzés

Halálbüntetés az újkori Magyarországon

A Habsburg Birodalomban II. József, a kalapos magyar király a halálbüntetést eltörölte, s a hajóvontatás terhét állította a helyére 1787-ben. 1795-ben azonban visszaállították, s Martinovics Ignácot társaival együtt halálra is ítélték.

Az első modern magyar büntetőtörvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex bár nem zárta ki a halálbüntetés ítéletének kiszabását, azt csupán a király személye elleni felségsértés és a gyilkosság bűntette vádjában engedélyezte alkalmazni.

Az első világháború során több büntetésre is kiterjesztették létjogosultságát.

1961-ben részletesen szabályozták a halálbüntetés kiszabásának okait, végül 1990 októberében a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága határozatot hozott a halálbüntetés alkotmányellenességéről

Forrás: Múlt-kor történelmi portál

Az utolsó akasztás Magyarországon 1988. július 14-én történt. A halálra ítélt Vadász Ernő volt, akit az év elején a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ítélt halálra “előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal való visszaélés vétsége miatt”. A büntetett előéletű Vadász társával egy 53 éves férfit rabolt ki és ölt meg. Pénzt akartak zsákmányolni, de mivel az nem volt áldozatuknál ezért a pálinkáját és az öngyújtóját vették el. Utána még két helyre betörtek.

Hiába kértek kegyelmet, a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a korábbi ítéletet, az emberölést különös kegyetlenséggel elkövetettnek minősítette, a büntetés tekintetében az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Múlt-kor történelmi műsor közölt egy interjút az ítéletet végrehajtó, utolsó magyar hóhérral, melyből kiderül, hogy a férfi családja egészen az interjúkészítés napjáig nem tudta, hogy pontosan mivel foglalkozott.

Ezután még születtek halálos ítéletek, csak nem hajtották őket végre. A halálraítéltek büntetését életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták, ami akkor minimum 20 év fegyházat jelentett. Eszerint azok, akiknek jó volt a magaviseletük, 2008 után szabadlábra kerülhettek – derül ki a 24.hu elemzéséből

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Leszakadtak a Moulin Rouge széllapátjai

A Perrier kétmillió üveg vizet semmisít meg székletbaktériumok miatt

120 éves a brit-francia barátság