A kutató szerint lehet összefüggés a klímaváltozás a ciklonok nagysága és ereje között.
HIRDETÉSIrma akkora, mint Franciaország, és példátlanul erős. Erre a hurrikánra még sokáig emlékezni fogunk. De hogyan alakul ki egy ilyen jelenség? Erről kérdeztük Jean Jouzel klímakutatót, aki korábban részt vett az Éghajlatváltozást Vizsgáló Kormányközi Fórum munkájában.
- A magasabb hőmérséklet általában azt eredményezi, hogy több víz párolog el a levegőbe, és amikor ez kicsapódik, energia szabadul fel, tehát minél több a pára a levegőben, minél magasabb az óceán hőmérséklete, annál nagyobb a ciklonok ereje is. És azt is tudjuk, hogy az olyan hurrikánok, mint az Irma, Afrika partjait elhagyva a forróbb, akár 30 fok feletti hőmérsékletű óceáni térségek felé mozognak. És tulajdonképpen ez az egyik fontos jellemzője az 5-ös erősségű, vagyis a legerősebb ciklonok kialakulásának – mondta a klímakutató.
Ha az óceánok vizének melegedése hozzájárul a hurrikánok kialakulásához, akkor ennek a globális felmelegedés az oka? A kutató szerint annyi biztos, hogy ez súlyosbító tényező.
- Egyelőre nem állapítottunk meg közvetlen ok-okozati összefüggést, egyszerűen azért, mert nincs elegendő adatunk. Az elmúlt ötven évet alaposan megvizsgáltuk, de azt nem tudjuk, hogy a XVIII. században voltak-e ilyen erejű ciklonok. De jogosan merül fel, hogy a melegebb környezetben, ahogy korábban elmagyaráztam, a hurrikánok egyre erősebbé válnak. Egyesek szerint magasabb hőmérsékleten 20 százalékkal több nedvesség csapódik ki, a szél pedig 10 százalékkal is erősödhet. És az is biztos, hogy a tengerszint emelkedésével együtt ezek okozzák, hogy egyre pusztítóbbak a hurrikánok – tette hozzá Jouzel.
A jövőben ráadásul egyre változatosabb helyeken fordulhatnak elő hurrikánok.
- Általános szabályként kimondható, hogy az északi féltekén észak felé mozognak a ciklonok. Tehát nem csak az intenzitás számít. Vannak olyan területek, amelyek most még nem érintettek, de a jövőben ott is előfordulhatnak majd hurrikánok – jósolta a kutató.