NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Japán támogatás Afrikának

Japán támogatás Afrikának
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az alapja a technológiai transzfer és az oktatás, valamint a projektek folyamatos követése.

HIRDETÉS

Japán az ötvenes évek óta támogatja Afrikát. A folyamat a kilencvenes években intenzívebbé vált, létrejött a TICAD, a Tokiói Konferencia az Afrikai Fejlesztésről, amelynek a célja a kontinens fejlődésének felgyorsítása.

A Japán által Afrikában megvalósított együttműködési modell egyedülálló a világon. Az alapja a technológiai transzfer és az oktatás, valamint a projektek folyamatos követése. A cél, hogy a fejlesztések jól teljesítsenek, ezáltal önálló cselekvési teret adjanak az afrikai országoknak.

A Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség gyámkodásával valósult meg az a projekt, amivel sikeresen növelték a a szenegáli rizsültetvények termésátlagát. Erre azért van nagy szükség, mert Szenegálban sok rizs fogy, amit jelentős részben importálnak, holott a termelésre is jelentős a potenciál. Podor közelében hétszáz hektáron termelnek rizst – japán segítséggel felújították az öntözőrendszert, illetve bevezették a leghatékonyabb termelési gyakorlatokat.

- Kiképeztek minket, így most már mi is végre tudjuk hajtani a szükséges javításokat a csatornarendszeren – mondta egy helyi mezőgazdasági vállalkozás elnöke, Mamadou Oumar Dia. – Sokkal több rizst termelünk. Évente kétszer tudunk betakarítani, ami korábban legalábbis nehéz lett volna.

- A hetvenhét parcellát tizenöt nap alatt tudtuk megöntözni korábban – magyarázta a fejlesztések hatásait Amadou Tidiane Mbaye, agrármérnök. – Most hét nap alatt megcsináljuk. A gázolaj-fogyasztásunk harminc százalékkal csökkent. Ez enyhítette az öntözés költségeit, ezzel növelte a mezőgadaság haszonkulcsát.

Hektáronként négyről hét tonnára nőtt a termésátlag, a rizstermelők bevételei átlagosan 20 százalékkal nőttek. A technológiai transzfer tehát rövid távon mindenképpen sikeres volt, a hatása pedig – a projekt japán vezetője szerint – tartós lesz.

- A cél, hogy hosszú távon is sikeres technikákat adjunk át – mondta Takashi Hotta. – nem különösebben kifinomult módszerekről van szó, hanem olyasmiről, amelyet az ő tudásukkal hosszú távon is működtetni tudnak.

A japánok afrikai együttműködési modellje a régióra jellemző szükségletek kielégítését célozza – a helyi lakosság bevonásával.

- Mindig közös munkáról van szó, párbeszédről – mondta Kaori Tanaka, a JICA Szenegál munkatársa. – Nem az van, hogy odavisszük a technológiát, hogy ott megtelepedjünk. Először a terepen gyűjtünk információt arról, hogyan lehet a technológiánkat a helyi körülményekre adaptálni.

- A japánok a gyakorlatban mutatják meg mit kell csinálni, így a szenegáliak a magukévá tették ezt a tudást – fűzte hozzá Alassane Ba, szenegáli agrármérnök. – Így sikerült növelni a hozamokat, javítani a bevételeket és megakadályozni a népesség elvándorlását.

A termelékenység javításán túl a szenegáli rizs vonzerejének növelése is cél volt. A Delta 2000 üzemében a japánok új eszközöket vezettek be a rizsszemek leválogatására, így a különböző minőségi kategóriákat az értékükön lehet piacra vinni.

- A három minőségi kategóriába tartozó rizsszemeket teljesen szét lehet válogatni, és ehhez nem kell kétszer-háromszor átfuttatni az alapanyagot a gyártósoron, elég egyszer – magyarázta az új technológiát Amadou Basse.

Maputo Mozambik fővárosa, itt szervezte meg Japán a TICAD legutóbbi konferenciáját. Afrika legtöbb országa elküldte képviselőit, ahogy számos, az afrikai fejlesztésben érdekelt ország és a magánszektor nagyvállalatai is. Az összejövetel célja, hogy értékelje az egy évvel ezelőtti nairobi konferencia óta eltelt időszakot, és meghatározza, milyen kihívásoknak kell megfelelni a 2019-ben Japánban tartandó következő konferenciáig.

Az új japán külügyminiszter, Taro Kono elmondta, hogy a nairobi konferencia óta Japán ötmilliárd dollárnyi forrást juttatott Afrikának, részben állami, részben magánforrásokból. Az afrikai befektetések ösztönzésének legjobb módja pedig az infrastruktúra fejlesztése lehet.

- Nagyon fontos, hogy az újonnan készülő infrastruktúra megfeleljen a nemzetközi sztenderdeknek, illetve az átláthatóság követelményének – mondta Taro Kono.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A végtelen zöldenergia korszakát hozza el Kelet-Afrikában, hogy kettészakad a kontinens

Környezetbarát oltóanyag Japánból erdőtüzek ellen

Kenya: ahol a kismamák életének megmentése a legfontosabb