rendkívüli hír

"Minden testüregembe behatoltak"

Komplett vádiratok vannak a szíriai kínzások és üzemszerű nemi erőszak ügyében ügyében - de nincs bíróság, ahová be lehetne azokat terjeszteni.

Éppen ezt olvassa:

"Minden testüregembe behatoltak"

Betűméret Aa Aa

„Ayda lábába teljes erővel beleszúrtak egy papírvágó kést, égő cigarettákat nyomtak el a kezén és a mellein. (…) Drótokat csíptettek a füleire és áramot vezettek a testébe.(…) Megkötözték a kezeit, és brutálisan megerőszakolták Bashar al-Aszad arcképe alatt a Köztársasági Őrség aleppói Parancsnokságán. (…) Munirát fejjel lefelé lógatták.(…) Zahirát egy zöld locsolócsővel verték, először egy deszkához kötözve, azután úgy, hogy hanyatt ráfektették egy fémből készült székre.”

Kegyetlen kínzásokról és brutális nemi erőszakról számolt be nyolc nő, akik megjárták a szíriai kormányerők börtöneit. Egy Zahira nevű negyvenöt éves asszonyt például többször csoportosan megerőszakoltak – mint vallomásában elmondta, “minden testüregembe behatoltak” az Al Mezzeh katonai repülőtéren, majd az esetet lefilmezték és azzal fenyegették, hogy a felvételt megmutatják a családtagjainak.

A nyolc nő – akik természetesen álnéven szerepelnek az Ügyvédek és Orvosok az Emberi Jogokért nevű emberi jogi szervezet jelentésében – pontos és számonkérhető adatokat szolgáltattak arról, hogy hol, mikor és kik bántalmazták őket, illetve arról, hogy mindez nem túlkapás, hanem a hatóságok egyetértésével történik a rezsim börtöneiben, ahol becslések szerint hatvanötezer ember halt meg a konfliktus során.

Bizonyíték van, bíróság nincs

A jelentést nyilvánosságra hozó szervezet szerint fontos bizonyítékot szolgáltattak egy esetleges felelősségre vonáshoz. Felmerül tehát a kérdés, hogy a szíriai konfliktus hat éve alatt, miközben bizonyítottan rengeteg emberiesség elleni bűncselekményt követtek el a felek, miért nem történt mindez idáig semmilyen felelősségre vonás?

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa már 2012-ben felállított egy nyomozó bizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy bizonyítékokat gyűjtsön az emberi jogi jogsértésekre. Ennek az elnöke Paulo Sérgio Pinheiro brazil jogász, és a közelmúltig tagja volt Carla del Ponte, a jugoszláv és a ruandai háborút követő nemzetközi bírósági eljárások főügyésze. A bizottság többek között az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásairól is rögzítette, hogy százával öltek meg civileket, például Rakkában. De megfelelő mennyiségű adatot gyűjtöttek a – valószínűleg a kormányerők által – mérges gázzal elkövetett kegyetlen támadásokról is. Mindez azonban semmit sem ér, amíg nincs bíróság, amely elé lehetne tárni ezeket a bizonyítékokat.

A Nemzetközi Büntető Bíróságnak azonban elsősorban csak akkor van joghatósága, ha az adott ország önként aláveti magát egy ilyen procedúrának – márpedig egy tömeggyilkosságokat elkövető diktatúra vezetői nem tesznek ilyet. A másik lehetőség az lenne, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyhangú határozatával indítanák el az eljárást, de az állandó tagok közül az Aszaddal szövetséges Oroszország és Kína is blokkolta ezidáig a döntést. Carla del Ponte ezért is lépett ki augusztus hetedikén rendkívül csalódottan a bizottságból, ami szerinte „nem csinál semmit”.

Bizottság bizottság hátán

2016 decemberében az ENSZ közgyűlésén Lichtenstein kezdeményezésére létrehoztak egy másik bizottságot, amelynek már kifejezetten az a feladata, hogy kvázi ügyészségként előkészítse a vádakat az esetleges nemzetközi büntetőbírósági eljáráshoz. Ez azt jelenti, hogy – szoros együttműködésben a 2012-ben felállított másik bizottsággal – elkövetőnként nyitnak egy aktát, amelyben le van írva, hogy X. Y. milyen emberi jogi jogsértéseket követett el, és ezt milyen bizonyítékok támasztják alá. Kína, Oroszország és a szír kormány is tiltakozott, a közgyűlés azonban megszavazta a döntést. Ezzel a bizottsággal pont ugyanaz a baj, mint az előzővel: amíg nincs bíróság, amely ítélkezne, addig hiába minden bizonyíték.

Barkácsmegoldások

A Nemzetközi Büntetőbíróságon, illetve egy adott konfliktus jogsértéseinek elbírálására az ENSZ BT által létrehozott külön bíróságokon kívül vannak még más lehetőségek is a bűnösök felelősségre vonására. Az egyik ilyen az úgynevezett hibrid bíróság lenne, amikor az érintett ország bíróságai nemzetközi jogászokkal kiegészülve ítélkeznek. Ez történt például Sierra Leonéban és Kambodzsában is. Szíria esetében létezik egy – javarészt a Nemzetközi Büntetőbíróság szakemberei által készített – részletes javaslat , amely leírja, hogyan nézhetne ki egy ilyen hibrid bíróság Szíriában. Ehhez az kellene, hogy legyen egy, a szereplők többsége által elismert legitim kormánya Szíriának, és az őszintén működjön együtt a háborús bűnök feltárásában. Csakhogy ahogy Carla del Ponte a lemondásakor rámutatott: a konfliktus kezdetén még voltak jók és rosszak a szíriai történetben, de ma már csak rosszak vannak, vagyis egy ilyen őszinte feltárásban senki nem lenne érdekelt – a del Ponte szerint főleg szélsőségesekből és terroristákból álló ellenzék sem.

A legkevésbé kielégítő, de a leginkább elérhető megoldás, hogy az úgynevezett egyetemes joghatóság elve alapján bizonyos országok a kezükbe kerülő háborús bűnösöket a saját nemzeti bíróságuk elé állítják, ahol a tetteiket a helyi nemzeti jog alapján bírálják el. Ilyen történt már Svédországban, Németországban Finnországban és Svájcban is. Ez egyrészt csak azokban az esetekben történhet meg, ahol az elkövető elmenekült Szíriából, és nyugat-európai országokban keresett menedéket, majd kiderült róla, hogy háborús bűnöket követett el.

A legfrissebb próbálkozás mögött a Guernica 37 Nemzetközi Igazságügyi Kamara áll. Az ügyvédeik Spanyolországban a bíróság elé vittek egy ügyet, amelyben egy spanyol állampolgár testvére volt az áldozat, a spanyol bíróság joghatóságát ez alapozná meg. A cél, hogy a kilenc, néven nevezett szíriait, akik az emberi jogi jogsértéseket elkövették, Spanyolországban elítéljék, majd ez alapján nemzetközi körözést adjanak ki ellenük, és esetleges elérhető külföldi vagyonukat befagyasszák. Ugyanakkor a spanyol bíróság a legutóbbi döntésében azt mondta ki, hogy nincs joghatósága az ügyben, de a döntés ellen a Guernica 37 fellebbezett.