Egyre nő azoknak a száma, akik egyszerre több partnerrel is komoly érzelmi és szexuális kapcsolatot tartanak fenn - a másik tudomásával és beleegyezésével.
HIRDETÉSA 33 éves Beatrice Gamba Thiene-ben él, egy kis dél-olasz városban. Az elmúlt hét és fél évben együtt élt egy férfival, akivel el is jegyezték egymást, nyolc hónapja pedig egy barátja is lett, akivel együtt jár. – Egyszerre több emberbe is szerelmes tudok lenni – mondja. – De ez nem megcsalás, mert mind tudnak a másikról.
A poliamória, vagyis a párhuzamosan fenntartott intim kapcsolatok rendszerében minden résztvevő tud a másikról, és a partnerek kölcsönösen elfogadják a kapcsolatba érkező új partner(eke)t. A nyílt kapcsolatokkal ellentétben azonban, ahol a partnerek csak alkalmi viszonyokba bonyolódnak másokkal, itt minden résztvevő érzelmileg is kötődik egymáshoz.
Bár a poliközösség mérete az interneten egyre nagyobb, nyilvános viták, könyvbemutatók, és rendszeres összejövetelek zajlanak a nagyobb olasz városokban, a poliamor olaszokat gyakran stigmatizálják kapcsolataik miatt.
- Amíg Olaszországban éltem, sokkal inkább elítéltek, és sokkal jobban tartottam is tőle, hogy elítélnek – mondja David, aki Milánóból származik, de 2015 óta Németországban él. Az elmúlt nyolc évben olyan kapcsolatai voltak, melyben a felek kölcsönösen elfogadták, hogy nem monogám kapcsolatról van szó. – Mikor Berlinbe költöztem, úgy éreztem, sokkal szabadabban beszélhetek a kapcsolataimról és az életstílusomról is – még a kollegáimmal is – és emiatt mégsem ér hátrányos megkülönböztetés.
A poliamor párok iránti intolerancia közel sem olasz sajátosság. Egy 2015-ös YouGov felmérés szerint csak a brit felnőttek 34 százaléka találja a poliamóriát morálisan elfogadhatónak, 47 százalék pedig erkölcsileg elítélendőnek tartja azt. Ugyanez a közvéleménykutató úgy találta, hogy a poliamóriához való hozzáállása a megkérdezetteknek nagyban függ attól, mennyire vallásosak. Az USA-ban azoknak a megkérdezetteknek, akiknek a vallás különösen fontos szerepet játszik az életében, nyolcvan százaléka úgy nyilatkozott: a polamória rossz dolog. Azok viszont, akik számára a vallás semmit sem jelent, 58 százalékban azt mondják, a poliamória morálisan elfogadható.
Beatrice, aki nyíltan vállalja, hogy biszexuális és poliamor, azt mondja, sokszor előfordult korábbi munkahelyein, hogy emiatt zaklatták. – Amint megtudták, hogy nyitott kapcsolatban élek, a férfiak azonnal úgy tettek, mintha velem bármit meg lehetne tenni, és zaklatni kezdtek, a nők pedig rágalomhadjáratot indítottak ellenem, és különféle indokokkal megpróbáltak kirúgatni.
Egy friss nemzetközi felmérés szerint, a magukat poliamornak vallók 25 százaléka tapasztalt már diszkriminációt emiatt. A kutatás szerint a poliamor kapcsolatokban élők nem érzik úgy, hogy mindegyik kapcsolatukat egyenlő módon fogadják el, ezért a kevésbé elfogadhatót általában titkolják.
- Nem várok szexuális felvilágosultságot a közeljövőben, és főleg nem a nők részéről – mondja Beatrice, aki blogot ír a poliamóriáról és egy poli-webvígjátékban is szerepet vállalt, hogy így csökkentse a közösségükről elterjedt tévhiteket. Ugyanezen okból aktivisták megalapították a Poliamore.org nevű oldalt, mely a poliamor közösségnek ajánl programokat Itália-szerte. Egyik alapítója, Luca Boschetto szerint az olasz poliamor közösség 2009 óta rohamosan nő – ekkor alakult meg az első olyan facebook-csoport, mely összehozta az ilyen irányultságú embereket. Beatrice szerint ez létfontosságú támogatást jelent mivel: “Ez a szubklutúra létezik,mégha sokan szeretnék is letagadni. A más szexuális irányultságúak itt tudnak találkozni és együtt lógni, ami egy kicsit elviselhetőbbé teszi a helyzetet.”
Lidija Pisker írása, fotó: Beatrice Gamba