Erő, ügyesség és humor: ezek a legfontosabb hozzávalók a lábujjszkanderhez
HIRDETÉSErő, ügyesség és egy jó adag humor: ezek a legfontosabb hozzávalók ahhoz az extrém sporthoz, melynek legjobbjai a hétvégén csaptak össze Észak-Angliában. A lábujjszkander-világbajnokságon a versenyzők alsó végtagjukat használják, a cél pedig három másodpercig a játéktér oldalfalához szorítani az ellenfél lábát. Egy mérkőzés legfeljebb három körből áll, először a jobb, majd a bal lábak küzdenek, ha nincs döntés, az utolsó menetet ismét jobb lábbal játsszák.
A bizarr sportág története az 1970-es évek közepére vezethető vissza. Négy angol úriember Wetton városka kocsmájában egy olyan új sportot szeretett volna feltalálni, amiben a britek végre világbajnokok lehetnek. Megpróbálkoztak a fülbirkózással is, végül azonban a lábujjszkanderre esett a választás. Az új sport nem érte el a célját, hiszen már 1976-ban egy kanadai látogató lett a világbajnok. Ezt követően egy ideig szünetelt a rendezvény, az elmúlt két évtizedben viszont egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A férfi verseny szombati döntőjében Alan „Nasty” Nash diadalmaskodott, megszerezve 14. világbajnoki címét.
- Ez az életem. Én vagyok Mr. Lábujjszkander. Annyira fontos ez számomra, hogy ha meghalok, szeretném, ha lábfej alakú lenne a sírkövem – nyilatkozta a boldog bajnok, akinek ez volt zsinórban hatodik győzelme.
A nők mezőnyében egyfajta dinasztia van kialakulóban, Rebecca Beech ugyanis korábbi világbajnok édesanyját győzte le a fináléban. Ráadásul Rebecca édesapja, Paul Beech a sportág egyik legendája.
írta: Málits Tamás