A közös uniós piac teljes vagy részleges elhagyása mostantól nem vita tárgya Londonban, miután az illetékes miniszterek közös nevezőre jutottak.
HIRDETÉSKimozdíthatja a holtpontról a brexit-tárgyalásokat egy váratlan londoni fordulat. Ebben egyetért a brit és az uniós delegáció vezetője is.
A brit kormányon belüli viták egyik kulcskérdése, Nagy-Britannia kiválásának menetrendje ügyében ugyanis mintha körvonalazódna a közösen vállalható stratégia.
A pénzügyminiszter, Philip Hammond és a kereskedelmi miniszter, Liam Fox közös tanulmányt tett közzé, és most először mindketten a fix átmeneti időszak mellett érvelnek, vagyis Nagy-Britannia egyszer s mindenkorra elhagyná a közös uniós piacot, nem maradnának kiskapuk.
Eközben a volt külügyminiszter, a munkáspárti David Milliband újabb népszavazást javasol annak eldöntésére, vajon a kiválás feltételeinek ismeretében is a brexit-pártiak lennének-e többségben.
Egy közelmúltbeli kutatás szerint ez nem kérdés: a britek többsége – beleértve azokat is, akik korábban a brexit ellen voksoltak – a keményebb feltételek híve, vagyis amennyire csak lehet, csökkentené az Unió befolyását a szigetországban.
A brit sajtó pedig arról ír, hogy Írország és Észak-Írország határának átjárhatóságát a schengeni övezethez hasonló zónával biztosítaná London, és egyelőre úgy néz ki, ez ellen Brüsszelnek sincs kifogása. Ezzel a javaslattal a brit kormány gesztust tesz a júniusi választási fiaskó után szövetséget ajánló észak-ír kormányzópártnak (DUP), amennyiben nem zárná le határát az uniós tag Írország felé, és ezzel az észak-ír, többségükben brexit-ellenes szavazók kedvében jár. Természetesen ez nem önzetlen engedmény, hiszen még mindig nem került le a napirendről a brexit-referendum után felmerült megoldás, hogy tudniillik Észak-Írország csatlakozna Írországhoz (most éppen azért), hogy bent maradhasson az Európai Unióban.