rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Kettős állampolgárság: a brexit után több európai ország polgárainak dönteni kell


Világ

Kettős állampolgárság: a brexit után több európai ország polgárainak dönteni kell

Több európai ország nem engedélyezi a kettős állampolgárságot. Így ha Ausztria, Szlovákia, Hollandia, Lengyelország, Litvánia vagy Észtország Nagy-Britanniában élő állampolgárai a brexit miatt brit útlevélért folyamodnak, dönteniük kell, melyik ország állampolgárságát választják.

A brit kilépést övező bizonytalanság miatt az Egyesült Királyságban élő európaiak egy része komolyan fontolóra vette, hogy brit állampolgárságért folyamodjon. Százezrek alapítottak családot és új életet munkavállalásuk vagy tanulmányuk éveiben az Egyesült Királyságban, számukra különösen fontos, hogy maradhassanak.

Becslések szerint csak a hollandok esetében 100 ezer embert érint a probléma. A holland miniszterelnök már figyelmeztette Nagy-Britanniában élő polgárait, hogy ha brit útlevelet szereznek, elveszítik a holland állampolgárságukat. Nyáron kampányba kezdett a holland kormány, hogy a kockázatokról tájékoztassa polgárait.

Már 22 ezer holland írt alá petíciót azért, hogy megengedő lehessen a jövőben a szabályozás. A holland kormány álláspontja azonban szilárd. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a nemzetiség egyetlen országhoz köthető.

Auszriában is éles vitákat gerjeszt a kettős állampolgárság tiltása. Különösen nagy tömegben érint a rendelkezés törököket, akik tarós munkavállalás miatt ékeztek az országba, majd az évek alatt családot alapítva egyszerre kötik rokoni szálak mindkét országhoz.

A kettős állampolgárságot tiltó országok többségében a törvények lehetővé tesznek bizonyos engedményeket pontosan meghatározott esetekben. Ezek a kivételek speciális családi esetekre vagy elidegeníthetetlen állampolgárság esetén alkalmazhatók nagyon szűk körben.

A brexit újragerjeszti a kettősállampolgárságról szóló vitákat a tiltó európai országokban. A litván parlamentben áprilisban nyújtottak be javaslatot a törvény módosítására. Az indoklásban szerepelt többek között, hogy „Litvánia nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elveszítsen jól képzett, a jövőben is potenciális adófizető, angolul beszélő polgárokat”.

Dánia 2015-ben törölte el a korlátozást.