rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Tüntetések a szükségállapot ellen Törökországban


Törökország

Tüntetések a szükségállapot ellen Törökországban

Szétkergettek egy szakszervezeti demonstrációt a rendőrök Törökország délkeleti részén, a főleg kurdok lakta Diyarbakirban hétfőn este.

A közalkalmazottak szakszervezeteinek szövetsége a pár órával korábbi parlamenti döntés ellen tiltakozott mondván, hogy a szükségállapotra hivatkozva a hatóságok indokolatlanul bocsátanak el sok ezer embert a közszférából.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának kényelmes többsége van az ankarai törvényhozásban, úgyhogy nem volt kérdés, átmegy-e a hosszabbítás újból, immár negyedszer azóta, hogy kihirdették a szükségállapotot a tavalyi puccskísérlet után.

Az egyik kormánypárti képviselő azt magyarázta, hogy ők nem ragaszkodnának a szükségállapothoz, csak hát van itt egy probléma, amit a nemzet érdekében meg kell oldaniuk. A szükségállapot arra kell, hogy az országban megmaradjon a törvényes rend, úgyhogy egészen addig fönt kell tartani, amíg folyik a terrorellenes küzdelem.

Az ellenzéki Republikánus Néppárt egyik politikusa szerint az államfő arra használja a szükségállapotot, hogy érvényesítse az akaratát, diktatórikus rezsimet épít ki. Ezért kell visszavonni ezt az intézkedést.

Recep Tayyip Erdogan a tavaly júliusi puccskísérlet évfordulóján, az áldozatok emlékművének vasárnap esti felavatásakor beszélt arról, hogy a szükségállapot egyelőre marad, és ő a maga részéről a halálbüntetés visszaállítását is jóvá fogja hagyni, ha a parlament úgy dönt.

Az elmúlt egy évben több mint 150 ezer ember veszítette el az állását, több mint 50 ezren pedig rács mögé kerültek azzal az indokkal, hogy az Amerikában élő ellenzéki hittudós, a puccskísérlet értelmi szerzőjének tartott Fethullah Gülen emberei. Múlt pénteken újabb hétezer elbocsátást jelentettek be. Sokan – elsősorban katonák, rendőrök, tanárok, professzorok és újságírók – külföldön kerestek menedéket.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához több tízezer török beadvány érkezett az elmúlt hónapokban.

A parlament időközben megváltoztatta az alkotmányt, amit egy népszavazás is hitelesített. Azóta nemcsak gyakorlatilag, hanem jogilag is az államfőé a legfőbb hatalom.

Az Európai Unió többször tiltakozott a tisztogatás ellen, majd a nyáron nyílt konfliktusba is került a török vezetéssel, amely politikai kampányt szervezett az Európában élő törökök meggyőzésére.

Az Európai Parlament a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését kérte a múlt héten.

Ankara egyelőre Washingtonnál is hiába kilincsel, eddig nem tudta elérni Gülen kiadatását.