rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben


Magyarország

Újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben

A civil törvény miatt is elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság szóvivője, Christian Wigand azt mondta, a civil szervezetek működési feltételeit szabályozó törvény több ponton is sérti az Európai Unió törvényeit. A bizottság szerint az új regisztráció, a jelentéstételi kötelezettség és az átláthatósági feltételek olyan alapjogokat sértenek, mint az egyesülési szabadság, a magánélet védelméhez való jog, sőt aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgásának jogát is.

Több Magyarországon működő civil szervezet, köztük az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság már bejelentette, hogy nem tesz eleget az új törvénynek, ami az EU-s mellett a magyar Alaptörvénybe ütközik. A Helsinki Bizottság üdvözölte az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárását, habár a környezet szerintük ettől még nem változik.

- Ez önmagában sajnos kevés ahhoz, hogy megálljon a magyar kormányzati propaganda a civil szervezetek ellen. Itt egyrészt azt gondolom, hogy az Európai Bizottságnak is van mit tennie, az európai intézményeknek, de különösen az Európai Bizottságnak nagy szerepe van abban, hogy elinduljon Magyarországgal kapcsolatban a jogállami keretrendszer, az a jogi dialógus, ami az alkotmányos értékek megsértése esetén egy tagállammal elindulhat – mondta Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke hozzátette, készek bíróságra menni, hogy előadhassák érveiket jogaik érvényesítése érdekében.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közleményében úgy reagált, hogy a magyar kormány áll a kötelezettségszegési eljárás elébe a civil törvénnyel kapcsolatban, és minden lehetséges eszközzel képviselni fogja a magyar érdekeket. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nagyobb legyen az átláthatóság a külföldi támogatásban részesülő civil szervezetek esetében.

“Azon szervezetekről van szó, akik gyengíteni akarják Magyarország védelmi képességeit az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.
Rendkívüli beszédesnek tartjuk, hogy éppen azok a politikai aktivistacsoportok tagadják meg a törvény végrehajtását és a regisztrációt, amelyek támogatásuk jelentős részét Soros György hálózatától kapják” – írta.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.