rendkívüli hír

rendkívüli hír

Véget kell vetni annak, hogy egyes országok semmennyi felelősséget sem vállalnak

Vendégünk az EU soros elnökségét ellátó Észtország államfője.

Éppen ezt olvassa:

Véget kell vetni annak, hogy egyes országok semmennyi felelősséget sem vállalnak

Betűméret Aa Aa

A Global Conversation mai adásában az észt fővárosba, Tallinba látogatunk. A balti ország látja el az Európai Unió soros elnökségét ebben a félévben.

Rendkívül forró időszakban került Észtországra a sor. Akkor, amikor számos kihívás áll a 28 tagú klub előtt: folyamatos migrációs válság, a brexit, és egy egyre erősödő Oroszország.

Az Euronews a tavaly októberben megválasztott államfő, Észtország első női köztársasági elnöke, Kersti Kaljulaid vendége volt.

- Elnöknő, üdvözöljük a Global Conversation című műsorunkban – mondja James Franey. Kezdjük egy friss fejleménnyel! Mit szól ahhoz, hogy Olaszország azzal fenyegetőzött, lezárja kikötőit az összes, nem olasz mentőhajó előtt? Az illegális bevándorlás az Unió megoldandó feladatainak élén áll, a soros elnökséget pedig ezzel a teherrel kezdik.

- Véget kell vetnünk annak a gyakorlatnak, hogy néhány ország kivonja magát a közös döntések végrehajtása alól, és nem vállal részt a terhekből. Egyáltalán nem vállalnak semennyi felelősséget. És akkor vannak más országok, amelyek mások terheit is cipelik. Tarthatatlan ez a helyzet, nem mehet így tovább. Hidat kell építenünk az ellentétesen gondolkodók között. Különféle mechanizmusok léteznek. Végtére is az Európai Unió természeténél fogva jelentős újraelosztó. Erőforrásait aszerint osztja el a tagállamok között, hogy az adott ország aktuális nehézségeit képes legyen kezelni. Szerintem semmilyen lehetőséget sem zárhatunk ki, mindet meg kell vizsgálnunk. Azt is meg kell érteni, hogy azok az Európába érkező emberek, akiket megillet a menedékjog, bizonyos keretek között dönthetnek arról, melyik országban éljenek. És erről is egyeztetnünk szükséges, mert ezek az emberek azután természetesen szabadon mozoghatnak Európában. Érthető, hogy oda vágynak, ahol anyagi helyzetük jelentősen javul. Ez emberi dolog. Ha már elvesztette otthonát, igyekszik a lehető legjobb feltételeket megteremteni saját maga és családja számára. Az alacsonyabb vagy közepes jövedelmeket nyújtani képes országok itt bonyolultabb helyzetben vannak. Ezeket a kérdéseket is végig kell vennünk – állítja Kersti Kaljulaid.

- Azt mondta “minden lehetőséget számba kell venni” azokkal az országokkal szemben, amelyek nem vállalnak kötelezettséget. Milyen lehetőségekre gondolt – szólt az Euronews riporterének kérdése.

- Úgy vélem, nagyobb anyagi támogatásban részesülhetnek azok az államok, amelyek hajlandóak befogadni másokat. Így nem csak morális kérdésekkel szembesülnek azok a kormányok, akik elzárkóznak ettől.
Van, aki azt hozza fel érvként, hogy “miért támogassam kiemelten a menedékkérőt a saját szegényeimmel szemben”?
Minden kérdést ki kell tennünk az asztalra, és át kell beszélnünk. Önmagában egyik sem kezelhető, csak együtt, rendszerszinten. No, és a pozitív gondolkodás is nélkülözhetetlen tartja az észt köztársasági elnök.

- Donald Trump – mondjuk úgy – puha kötelezettséget vállalt a NATO felé. Biztos abban, hogy az amerikai elnök teljes mellszélességgel a szövetség mögött áll?

- Az elnök Twitterre kitett szavai, mondatai nem mindig olyan pontosak, mint ahogy elvárnánk vagy remélnénk, hogy legyenek. De ha a Twitteren túlnézel, és az egész adminisztráció politikáját figyeled, az sziklaszilárd. Első féléve alapján semmi kétségem sincs. Azok az üzenetek, amiket én és kollégáim kaptunk ebben a témakörben, teljesen egybevágnak. Szó nincs kudarcról, csalódásról. Biztonságban érezzük magunkat. Mert tudja, ha egy kiszámíthatatlan szomszédja van, az még nem jelenti azt, hogy félnie kell. Nem “kelünk, fekszünk” azzal, “mi lenne akkor?”. Bízunk a NATO-ban, bízunk szövetségeseinkben. És szövetségünk a demokratikus értékeken nyugszik, nemzetközi biztonság alapvető igényén. Mindannyian tiszteletben tartjuk – és aláírásunkkal garantáljuk is ezt – a nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat. Ugyanakkor valóban létezik egy ország a szomszédunkban, amelyik jelenleg nem tartja tiszteletben ezeket, az általa is aláírt nemzetközi szerződéseket.

- Oroszország közel 300 ezer katonát állomásoztat nyugati határai mentén. Mi lehet Putyin elnök szándéka?

- Putyin úr már a grúz háború előtt azt akarta, amit azóta is: hogy átrendezze, újratárgyalja a Helsinki záróokmányban vállalt biztonsági kötelezettségeket. Különös tekintettel arra a pontra, hogy minden ország szabadon eldöntheti, kivel köt gazdasági vagy egyéb együttműködési, társulási szerződéseket. Ez neki nem tetszik, ezen változtatni akar. Grúziával kapcsolatban, úgy gondolom a Nyugat nagyot hibázott. Mert nem vette észre, hogy “rosszul mondja fel a leckét”. A grúzok Medvegyev elnök idején igyekeztek újratárgyalni olyasmit, amit már vele sem volt lehetséges. Azután Grúziában Oroszország rájött, hogy egy akcióra nagyon gyenge reakció érkezik. A lavina pedig kisvártatva megérkezett a Krímbe. Akkor még csak sejtettem, ma már tudom, és már mindenki más is megértette milyen szándékok húzódnak meg emögött. Ez fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra. Minden országnak jogában áll eldönteni, szüksége van-e védelemre.

- Mi a helyzet az egység kérdésével, hiszen az Európai Unió alapvetése, hogy “egységesek vagyunk”. Ezt példázza az ukrajnai agresszió miatt érvényesített szankciók Oroszországgal szemben. De több ügyben létezik a megosztottság is. Az Északi-Áramlat 2 gázvezeték ezt példázza. Néhány napja Brüsszelben 13 ország ellenezte annak megépítését, míg Németország és Franciaország egyértelműen támogatja. Ezzel mit tud ön kezdeni?

- A gáz, mint energiahordozó fokozatosan veszít jelentőségéből. A jövőben már senkit sem lehet túszul ejteni egy gázvezetékkel. Ez azt jelenti, egy csővezeték használata nem fog garantálni hatalmas bevételeket. És itt ez felveti az ukrán kérdést. Előfordulhat, hogy megépül majd az Északi Áramlat 2, de az is, hogy nem. Butaság lenne homokba dugni a fejünket, már a közeli jövőben sokkal változatosabb lesz a gázellátás és felhasználás egész Európa területén. A technológia hihetetlen sebességgel változik, fejlődik.

- Gondolja, hogy Putyin elnök a gázzal, az energiahordozókkal igyekszik megosztani az Európai Uniót?

- Határozottan keresi és kihasználja a repedéseket, réseket arra, hogy ékeket verjen bele. Bizonyítsa, hogy Európa megosztott, nem egységes.

- Theresa May letelepedési jogot ígért az uniós állampolgároknak a brexit után. Nagy-Britanniában mintegy 10 ezer észt él. Megfelelőnek véli a brit miniszterelnök ajánlatát?

- Reméljük, bízunk abban, hogy az Egyesült Királyság megvédi jogaikat.

- Hogyan teheti ezt meg?

- Az Egyesült Királyság egy demokratikus, szabad ország, amelyik osztozik az európai értékekben. Azokat megtartja a brexit után is. Azt követően is partnerünk és szövetségesünk marad. Nem engedhetjük, hogy a viták megrontsák a kapcsolatainkat. Biztosíthatom Önöket, hogy nincs ember Európában, akinek ez lenne a célja.

- Azt mondta, “valami érdekes történik a brexittel”. Akadnak még Brüsszelben, akik szerint a brexit visszafordítható?

- Nagyon reménykedem, hogy ez nem vágyálom csupán. Ugyanakkor nem látom, hogy ez miként történhetne így. Természetesen elszomorít az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból. Szomorú vagyok, már csak a brit emberek miatt is, mert ahogy korábban is mondtam, nem hiszem, hogy ez egy gazdaságilag kifizetődő döntés – véli Kersti Kaljulaid észt államfő.