Nora Sandigo sosem gondolta volna, hogy ennyi gyerek anyukája lesz egyszer, de az életét semmi másra nem cserélné el.
HIRDETÉSNora Sandigo Nicaraguában született, és 14 éves volt, mikor országában kitört a forradalom. Édesapja úgy gondolta, nem biztonságos, ha gyerekei ott maradnak, ezért Venezuelába küldte őket. – Még utoljára adtam neki egy nagy puszit, és aztán soha többé nem láttam – mondja a ma már ötvenes éveiben járó nő.
Pár évvel később, már felnőttként az Amerikai Egyesült Államokba ment, ahol az ENSZ egyik bevándorlókat támogató segédszervezeténél kezdett dolgozni. Ekkor döntötte el, hogy a bevándorlókkal akar foglalkozni, mivel ez a téma saját helyzete miatt is nagyon közel áll hozzá. Nem sokkal később megalapította saját alapítványát, melynek célja, hogy segítsen az Egyesült Államokba érkező családokban a beilleszkedésben. A munkája során Nora megtapasztalta, hogy a családok nagy részének problémát jelent, hogy bár gyermekeiek már az USA-ban születtek, és amerikai állampolgárságuk van, a szülők sok esetben illegálisan élnek az országban, mert menedékkéreülmüket elutasították, ezért a deportálás – főleg Trump elnöksége óta – reális veszély számukra.
Ha egy gyermek, aki amerikai állampolgár, ám szüleit deportálták, az USA-ban akar maradni, két választása van: vagy árva lesz és árvaházba megy, vagy keres egy gyámot, aki gondot visel rá. Nora fejében ekkor fogalmazodott meg az ötlet: mért ne lehetne ő ez a gyám? Két saját, már felnőtt lánya után az elmúlt 29 évben 1029 “fogadott” gyermeke is lett, közülük sokakat adoptált is és ők vele élnek. A legfiatalabb gyámolítottja egy napos, a legidősebb már 19 éves is elmúlt. Kaliforniától New Jersey-ig az USA egész területén élnek.
Az amerikai törvények szerint ugyanis ha egy gyermeknek van legális gondviselője, az országon belül élhet tőle függetlenül, rokonaival vagy barátokkal. – Ezek a gyerekek megérdemelnek egy boldog otthont a családjukkal – mondta Nora 2014-ben, a People magazinnak adott interjújában. – Nem azt érdemlik, hogy szétszakítsák őket. Valakinek fel kell lépnie ez ellen a gyakorlat ellen, és azt hiszem, ez a valaki én vagyok – teszi hozzá a nő, aki minden védencével legalább egyszer személyesen is találkozott, de a kapcsolattartás a nagy távolságok miatt leginkább telefonon és emailben történik.
Az év hőse és egyben sikeres üzletasszony
Sandigo-t a People magazin 2014-ben az Év hősének választotta, mivel alapítványán keresztül igyekszik mindennel ellátni a rábízott gyerekeket: szállással, étellel, ruhával és szeretettel. Munkájában profik és önkéntesek is segítik, pénzt pedig általában adományokból vagy online gyűjtésből kapnak. Idejét most már teljes egészében az alapítványnak tudja szentelni, mert korábban alapított üzleteiből jól megél, nem kell aggódnia a mindennapi betevő miatt.
Az ezerszeres anyuka azonban így is 24 órát dolgozik egy nap – miami-i otthonának közelében élő gyermekeit naponta látogatja, a telefonja folyton csörög, és még éjszaka is azon gondolkozik, hogyan segíthetne egyiknek vagy másiknak a problémáin. – Ez nem egy munka, ez az életem. Nincs időm pihenni. És el sem tudják képzelni, mekkora érzelmi teher van rajtam a gyerekek miatt.” A gyerekeknek és szüleiknek egyébként férjével kéthetente bulit szerveznek a házukban, hogy “legalább néhány órára elfeledkezzenek a gondokról.”
Az idősebb pártfogoltjai közül sokan visszajárnak hozzá, és sokan vannak olyanok is, akik egyetemre járnak, van köztük, aki fogásznak készül, mások mérnöknek vagy ügyvédnek tanulnak. – Nem azért jöttünk erre a földre, hogy pénzt halmozzunk fel, hanem azért, hogy pénz helyett áldást gyűjtsünk. Minden nap azért imádkozom, hogy egészséges maradjak, hogy folytatni tudjam, amit csinálok – nyilatkozta egy korábbi interjúban.