rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Németországban és Ausztriában dolgozik a legtöbb magyar


Magyarország

Németországban és Ausztriában dolgozik a legtöbb magyar

A külföldi magyarok Magyarországra érkező jövedelmei és átutalásai a GDP 3,3 százalékával mérsékelték a magyar jövedelemegyenleg hiányát, és növelték a folyó fizetési mérleg többletét – derül ki a Magyra Nemzeti Bank munkatársai által készített elemzésből, mely a Hitelintézeti Szemlében jelent meg.

A bővülés főként 2010-et követően indult meg, a legnagyobb mértékben Németországból. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a Németországra vonatkozó, magyar munkavállalókat érintő utolsó korlátozásokat 2011 elején oldották fel. Az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából a legfontosabb célország a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria: tavaly az összesen közel 3,5 milliárd eurót kitevő külföldi munkabér mintegy háromnegyede ebből a két országból származott.

A hazautalások nagy része azoktól származik, akik átmenetileg vannak külföldön, ők 2008-ban még csak 1,2-1,5 milliárd eurót (kb. 370 milliárd Forint) küldtek haza, mára ez a szám 3,5 milliárd euróra (1079 milliárd Forint) nőtt. Akik tartósan élnek kint, azoktól kevesebb pénzt kapnak az itthoniak, aminek oka, hogy nekik külföldön kell adót fizetniük és megélhetési költségeik is magasabbak. így kevesebb marad. A tartósan külföldön élők átutalása az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult – írja a Világgazdaság.

A válságot követően – vélhetően a munkanélküliség magyarországi emelkedésének következményeképpen – jelentősen nőtt a tartósan külföldön dolgozó magyarok száma és az általuk hazautalt összeg is. A folyó átutalások folyamatosan nőttek, 2016-ra mintegy 700 millió euróra emelkedett az értékük. A tartósan külföldön dolgozók folyó átutalásainak legnagyobb része 2012-től Németországból érkezett, a második helyen az Egyesült Királyság áll.
Az összesített, GDP-arányos 3,3 százalék a közép- és délkelet-európai, illetve a balti államok 10 százalékhoz közeli arányát tekintve mérsékeltnek mondható, a szűken vett kelet-közép-európai régióbeli adatot viszont kismértékben meghaladja.