rendkívüli hír

Abszolút győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások második fordulójában Macron “Lendületben a Köztársaság” (LREM) pártja és szövetségese, a Modem. Az akár kétharmadosnál is nagyobb, 75-80 százalékos többséget jósoló előzetes polloktól azonban elmaradtak.

A LREM-Modem 359 helyet, a Köztársaságiak vezette jobbközép 131 helyet, az előző ciklusban többségben lévő szocialisták csak 32 (szövetségeseikkel együtt 44) helyet, a szélsőbaloldali pártok 28 helyet, a Nemzeti Front pedig 8 képviselői helyet szerezhet – ez utóbbi azonban nem elég ahhoz, hogy frakciót alakítsanak. És most nézzük a rekordokat.

1. Minden eddiginél több új arc került a parlamentbe

Az 577 képviselő közül csupán 142-en vannak, akik korábban is elláttak már ilyen posztot, a maradék 424 képviselő “vadonat új”, és ez lesz az első alkalom, hogy közvetlenül beleszólhatnak az ország ügyeibe. Ennyire sok új arc talán még sosem került be a parlamentbe egyetlen választás során. Nagyrészük ráadásul civil, mivel Macron nagyon kemény feltételeket szabott a képviselőjelöltek kiválasztásakor. Egyetlen olyan embert sem indítottak, aki már legalább három parlamenti cikluson át volt képviselő. Néhányan a szocialistáktól érkeztek, de a jelöltek többségében civilek, van köztük matematikus, volt rendőrparancsnok, bíró, nővér, tűzoltó, iskolaigazgató és még matador is.

Egyesek szerint a sok civil parlamentbe juttatásának kettős célja van: egyrészt jó kommunikációs stratégia volt a “szavazz ránk, mi teljesen új embereket küldünk az elhasznált, régi garnitúra helyett” és a civilek problémáira garantáltan több figyelem jut majd, másrészt pedig a frissen a parlamentbe került civileket, akiknek “minden vicc új” talán könnyebben lehet irányítani is.

2. Minden eddiginél több nő került a parlamentbe

Ez is Macron pártjának az érdeme volt: egyik célkitűzésük ugyanis, hogy minél több nő is képviselje a választókat a parlamentben, jelöltjeik között pedig nagyjából egyenlő legyen a nemek aránya. Míg 2012-ben 155 női képviselő volt a nemzetgyűlés soraiban, most 68-al többen, 223-an vannak. A LREM képviselőinek 47 százaléka nő, szövetségesük, a MoDem 46 százalékkal követi őket, majd Jean-Luc Mélenchon szélsőbaloldali pártja következik 41 százaléknyi női képviselővel.

3. Minden ediginél fiatalabb a parlament összetétele

Míg öt évvel ezelőtt a képviselők átlagéletkora 54 év volt, a “fiatalításnak” köszönhetően ez most 48 év 8 hónapra csökkent. A szélsőbalos párt tagjai a legfiatalabbak 43 év 4 hónapo átlagéletkorral, majd a Macronpárt következik 45 és fél évvel, harmadi kpedig a Front national 48 év 8 hónappal.

4. Még soha ilyen kevesen nem mentek el szavazni

A részvétel a választások mindkét fordulójában rettentő alacsony volt: míg az első körben csak 49 százalék ment el szavazni, múlt vasárnap még ennél is kisebb lett a részvétel. A Le Figaro szerint csak 43,4 százalékos lesz a végleges részvétel, ami rekordalacsony az V. Köztársaság történetében.

A Macronnal szembenálló pártok azzal próbáltak mozgósítani a két forduló között, hogy nem szabad megengedni, hogy az államfő és pártja túlnyerje magát. Volt olyan felmérés, ami alapján a franciák többsége nem szerette volna, ha az első forduló utáni mandátumbecslésnek megfelelő elsöprő győzelmet aratja Macron pártja. Ezért sokan nem mentek el szavazni, vagy elmentek ugyan, de érvénytelen szavazólapot adtak le.

Érdekes momentum, hogy a fiatal, 18-24 éves korosztályból nagyon kevesen mentek el szavazni. Ezt okozhatja az is, hogy nem érdekelte őket a választás – de az is, hogy ők is alkalmazkodtak az általános trendhez, és nem akartak abszolút többséget adni Macronnak.