rendkívüli hír

rendkívüli hír

Szegény minden negyedik magyar gyerek

Éppen ezt olvassa:

Szegény minden negyedik magyar gyerek

Betűméret Aa Aa

Borítókép: Rózsa András élelmiszercsomaggal a kezében Vásárosnaményban, Kraszna úti házának udvarán 2017. június 13-án. Ételcsomagot kapnak egy európai uniós támogatású program segítségével havonta a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő, háromévesnél fiatalabb hátrányos helyzetű gyermekek. MTI Fotó: Balázs Attila

Minden negyedik gyerek szegénységben él Magyarországon- derül ki az UNICEF csütörtökön közzétett felméréséből.  A szervezet Innocenti nevű kutatóközpontjának legfrissebb jelentése 41 magas jövedelmű országot vizsgált, az Európai Unió (EU) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamait.

A tanulmány szerint Magyarországon a 0-17 évesek 25 százaléka él relatív jövedelmi szegénységben. Ez a jelentés az első olyan, amely a magas jövedelmű országokban vizsgálta a gyermekek jóllétét.

Kilenc komplex indikátor alapján Magyarország a 41 országból a 32. helyen végzett. A kilenc összetett indikátorral a szegénységet, az éhínséget, az egészséges életet, a minőségi oktatást, a megfelelő munkát és gazdasági növekedést, az egyenlőtlenségeket, a biztonságos és fenntartható településeket, a fenntartható fogyasztást és termelést, valamint a békés, igazságos társadalmakat és hatékony, elszámoltatható intézményeket mérték.

Az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója Budapesten csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarországon a 15-19 évesek 6,8 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik, a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.
Magyarország a 26. legszegényebb állam a rangsorban. Hazánkban a gyerekek 58 százaléka többszörös megfosztottságban él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között. Ezt hét mutató összesítésével mérik: egészséges táplálkozás, megfelelő ruházkodás, oktatás, szabadidős tevékenységek, társas kapcsolatok, információkhoz hozzáférés, lakhatás. Azokat tekintik többszörösen megfosztottnak, akiknél ezekből legalább kettő nem kielégítően teljesül.

Magyarország a gyerekek egészségét tekintve a 30. lett. A legsúlyosabb problémát a korai szülés és az alkoholfogyasztás jelenti. A legjobb, 17. helyezést hazánk a békés, igazságos társadalmak és hatékony, elszámoltatható intézmények indikátora szempontjából érte el, amely a szándékos gyerekgyilkosságok számát és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai bántalmazás arányát is figyelembe veszi. Tausz Katalin gyermekjogi igazgató ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az esetek egy része rejtve maradhat.

Mi a helyzet a többi országban?

A jelentében az eredményeket bemutató táblázat szerint alapvetően azok az államok – a skandináv országok, Németország és Svájc – teljesítenek jól, amelyek egyébként is élen járnak a fejlesztési programokban. Kevésbé jó eredményeket mutatnak ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű államok, mint például Románia, Bulgária és Chile.
Az UNICEF-igazgató azt is közölte, hogy az országok magasabb jövedelme nem vezet automatikusan az összes gyerek jobb helyzetéhez, sőt még növelheti is az egyenlőtlenségeket. Ezekben az államokban ugyanis minden ötödik gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett. Néhány mutató esetében – jövedelmi egyenlőtlenség, elhízás, kamaszok mentális problémái – a tendenciák “aggodalomra adnak okot” a gazdag államok többségében. 
A 11-15 évesek elhízásának mértéke és a két vagy több, mentális egészséggel kapcsolatos problémát hetente megtapasztaló kamaszok aránya jellemzően növekszik.
A jelentés leszögezi, hogy a nemzeti jövedelmi szintek eltérései nem nyújtanak elégséges magyarázatot a különbségekre. Szlovénia például sok tekintetben messze megelőz jóval gazdagabb országokat, míg az Egyesült Államok csupán a 37. lett a rangsorban.

Norvégiában minden tizedik, Romániában minden harmadik gyerek bizonyult szegénynek.

A legtöbb országban visszaesett a csecsemőhalandóság, valamint csökkent a tinédzserkori szülések és a túlzott alkoholfogyasztás előfordulása is.

A gyermekjogi igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy még a legjobban teljesítő államokban, így Japánban és Finnországban sem éri el a 15 évesek egyötöde a minimális kompetenciaszintet az olvasásban, a matematikában és a természettudományokban.

A magas jövedelmű államokban is jelentősek az egyenlőtlenségek, amelyek összességében Izlandon és Norvégiában a legkisebbek, míg Bulgáriában és Mexikóban a legnagyobbak.
A gazdag országok felében a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet követelményeinek, és a levegőszennyezettség átlagos szintje meghaladja a biztonságosnak tekintett küszöbértéket – emelte ki Tausz Katalin, megjegyezve: ezek az eredmények azért is nagyon aggasztóak, mert a gyermekeket különösen veszélyezteti a környezetkárosítás.