rendkívüli hír

rendkívüli hír

Matura, Kiválasztás, Abi - érettségi Európában

Nálunk most ér véget, másutt még csak most kezdődik az érettségik időszaka. Körbenéztünk, hol mire kell készülnie a diákoknak.

Éppen ezt olvassa:

Matura, Kiválasztás, Abi - érettségi Európában

Betűméret Aa Aa

Németország

Az egyetemre felkészítő iskolai vizsgát a németeknél Abitur-nak hívják. 2016-ban 450 ezer diák tette le. Ez a szám idén valószínűleg nőni fog.

Svájc

Svájcban a latin Matura szót használják az érettségire, és 2016-ban nagyjából 35 ezer diák tette le – közülük 15 ezer fiú és 20 ezer volt a lány.

Olaszország

Itt is országos érettségi vizsga van, ami egyes helyeken megfelel az egyetemre történő felvételiként is, egyes egyetemeken viszont kérik egy általuk öszeállított vizsga letételét is.

Franciaország

Franciaországban 1808 óta van érettségi – akkoriban csak latin-görög szerzők szövegeiből, retorikából, történelemből, földrajzból és filozófiából kellett vizsgázni. Az első évben összesen 31-en vettek részt rajta, az első női vizsgázóig pedig 1861-ig kellett várni.

A franciák baccalauréat-nak hívják az érettségit, melynek három változata van: ES (közgazdasági-társadalomtudományi), L (irodalmi), S (tudományos). Ezen kívül létezik még egy szakmai érettségi is, ami a vállalatok képzett munkások utáni igényét elégíti ki. 2017-ben 719 ezer érettségiző volt Franciaországban.

Spanyolország

A spanyoloknál nemhivatalos nevén – Selectividad, vagyis kiválasztás – emlegetik az érettségit. Minden évben júniusban tartják, idén június 11 és 15 között volt, az eredményeket pedig június 30-án publikálják. Alapvetően ez az egyetemi felvételi vizsga is, de sokan megcsinálják anélkül, hogy egyetemi ambícióik volnának. Nagy pillanat ez a diákok életében, akik a vizsgák végét óriási bulival ünneplik.

Oroszország

Az oroszoknál május végén kezdődik és július elsejéig tartanak a vizsgák. Neve leginkább Egységes Államvizsgának fordítható, és egyben egyetemi felvételi is. A két kötelező tárgy a matematika és az orosz nyelv: az összes többi csak választható opció. A probléma csupán annyi, hogy a vizsgák formája, nyelvezete, logikája egészen speciális: sokak szerint enm az a kérdés, mennyire jól tudod az anyagot, hanem az, hogy mennyire ismered a vizsga formáját.

Görögország

2017-ben 105 ezer diák ment érettségizni a görögöknél – de csupán 69500 egyetemi hely van. Míg egy sima egyetemre bekerülni nem olyan nehéz, ha egy jónevű intézménybe felvételizel, az nagyon nehéz. Ennek eredményeként a jónevű iskolák feltöltik magukat a legokosabb diákokkal, míg a közepesen tehetségesek végül azért harconlak, hogy bejussanak egy egyetemre, ahova eredetileg eszük ágában sem volt jelentkezni.

A vizsgák két részletből tevődnek össze: az első hullámban modern görög nyelv, matematika, fogalmazás, közgazdaságtan és történelem, a második hullámban speciális tárgyak, pl idegen nyelvek, építészet, zene a vizsga tárgya.