rendkívüli hír

rendkívüli hír

Drámaian szétbarmolta saját palotáját a Képzőművészeti Egyetem [FOTÓK]

[KÉPRIPORT] Drámaian szétbarmolta saját palotáját a Képzőművészeti Egyetem diáksága. Az Epreskert egyik palotáját pincétől a padlásig szétvandálkodták.

Éppen ezt olvassa:

Drámaian szétbarmolta saját palotáját a Képzőművészeti Egyetem [FOTÓK]

Betűméret Aa Aa

Drámaian szétbarmolta saját műemlék palotáját a Magyar Képzőművészeti Egyetem diáksága. Tanáraik és a rektor egyaránt felelősek azért, hogy a budapestiek által szeretett Epreskert Lotz Károlyról elnevezett palotáját pincétől a padlásig szétvandálkodták a képzősök.

Sokkoló belépni a II. számú műteremházba. A régi ajtókat, a falakat, számos ablakot, a vécéket, mindent lepusztítottak a vandál diákok. Ahol érték a Lotz-palota belsejét, festékspray-vel és laktollal barmolták össze. Nincs jobb szó az eszelős pusztításra.

Egészen a padlásig járom be a palotát, szívfacsaró a látvány, időnként nem hiszek a szememnek. A festékspray-s vandalizmust fokozza az életvitel igénytelensége.

Mintha lomtalanítás lenne, a reprezentatív lépcsőház boltíves tereibe dobálva összefirkált és törött bútorok, elrontott vásznak foszladozó lécvázai, beszáradt festékes vödrök, kibelezett fotelek. Gyomorfogató látvány.

Nem szégyellik-e magukat, hogy így tönkretettek egy palotát, kérdezem a diákoktól, akikkel találkozom. Egy világos barna hajú, borostás fiú enervált tekintettel néz rám: „Figyelj, te egy napig szörnyülködsz itt, de nekem minden nap ebbe a pusztulatba kell bejárnom!”

Feloldhatatlan a vita a firkás vandalizmusról a Képzőn, tudom meg egy másik diáktól. Egyesek szerint képtelenség ilyen környezetben önfeledten alkotni, tanulni és fejlődni, lehangoló belépni a tönkretett műteremházba. Azonban a vandál diákok diktálnak.

A Hallgatói Önkormányzat (HÖK) ügyvezetőjét, Süle Tamást kérdezem, mivel magyarázza azt, hogy a diákság egy egész épületet rongált szét. A hallgatók vezetője inkább invitál, nézzem meg azokat az épületeket is, amiket nem tettek tönkre a diákok, sőt, ahol maguk tartják rendben a közösségi helyiségeket. Tény, hogy a szobrászok házaiban valóban nincs vandalizmus.

Süle Tamás szerint olyan diákok tették tönkre a festők és restaurátor hallgatók által használt Lotz-palotát, akik a frusztráltságukat vezették így le. Depresszióba, melankóliába süllyedtek, illetve a spontán bulikon is „elszabadult a hangulat”.

A jövőben a romboló bulik helyett a felújító bulik hozhatnak megoldást, amikor a diákság maga festi le a megrongált falakat és ajtókat. A Hallgatói Önkormányzat ezt az ún. közéleti ösztöndíjjal anyagilag is tudná segíteni, illetve át kell gondolni, miként lehet összeadni vagy előteremteni a rendbehozatalhoz szükséges festékek árát.

Az egyetem rektora is a féktelen bulikat okolja, amik rombolássá durvultak az Epreskert II. számú műteremházában. Csanádi Judit 2002 óta tanít a Képzőn, másfél éve az egyetem rektora. Tudja, hogy saját diákjaik is az elkövetők között vannak, de állítja, hogy a bulik alkalmával idegenek is bemennek az épületbe.

Az építészmérnök végzettségű rektor megerősíti, amit laikusként látni vélek: a Lotz Károlyról elnevezett műteremház kvalitásos műemlék palota. Kívülről szépen felújították a homlokzatát. Egykor elegáns belső tereiben mestermunka a kovácsoltvas korlát a lépcsőházban, boltívek adják az architektúra szépségét, a márványzúzalékból öntött terrazzo mintája is ép az előcsarnok közepén. Ha nem tették volna tönkre a diákok, a palota ma is szép lenne belül.

A rektor és a diákönkormányzat vezetője is igennel felel arra a kérdésemre, hogy tudhatják-e a diákok és az őket tanító tanárok, hogy kik rombolnak.

A Képzőn egy kisebb, zárt közösség él együtt a többi, nagy egyetemhez képest. Két gimnáziumi osztály létszámára tehető, hogy hányan tanulnak a Lotz-palotában. A tanárok szoros, mentori viszonyban vannak a diákokkal, betekintenek rajzaikba, jegyzetfüzeteikbe, sok firkáról meg tudnák mondani, kik fújták a falakra, kizárt, hogy ne legyenek tippjeik, véli Csanádi Judit.

Süle Tamásnak vetem fel, hogy a diákoknak is tudniuk kell egymásról legalább annyit, hogy ki nem érzi jól magát az agyongraffitizett környezetben, illetve kik tartoznak a vandál körökhöz. A Hallgatói Önkormányzat ügyvezetője szerint is hamar kiderülne sok minden, ha a diákok alaposan megbeszélnék a problémát.

Az 1882 előtt elvadult Epreskertet a „legendás szobrászpápaként” emlegetett Stróbl Alajos hozatta rendbe, már az 1870-es évektől létesültek műtermek. Itt készítették el a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű szobrait Zala György szobrász és Schikedanz Albert építész irányításával

Benczúr Gyula, Lotz Károly, Székely Bertalan, Feszty Árpád és Zichy Mihály tanítottak az Epreskert műtermeiben a XIX. század végén. A park közepén áll a józsefvárosi kálvária. A XVIII. századi barokk építményt kövenként hozták el 1894-ben a Kálvária térről, és építették ismét fel az Epreskertben.

Sok tényezős, komplex a probléma, ami odáig fajult, hogy a diákok összebarmoltak egy egész műemlék palotát. A névvel vagy név nélkül nyilatkozó hallgatók és tanárok mindegyike fontosnak tartotta kiemelni ezt, hiszen a megoldást is nehezíti az ügy összetett háttere.

Süle Tamás a hallgatók nevében emlékeztet, hogy „a díszes, felújított kiállítóhelyekkel ellentétben milyen helyzetbe lett az autonóm képzőművészet juttatva az elmúlt 30 év alatt; és a legfájóbb, hogy milyen lehetőségek álltak volna előttünk ha máshogy kezdik el akkor a dolgokat alakítani”.

Képriportunk egy kiállítás apropóján készült. A végzős szobrász növendékek nevében kaptam meghívót az epreskerti tárlatra. Az egyetemen tomboló vandalizmus azonban ellopta a show-t a diplomázó művészek elől.


Kotormán Ábel Csongor – Hérosz

Fotók: Ács Gábor